Kőszárhegy község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése Kőszárhegy a Mezőföld északnyugati peremén, a Bakony szomszédságában, a Szárhegy déli lábánál, a 7-es főút (a régi balatoni út) mentén helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegye a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.
Napjainkban a község fejlődését alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg.
Története Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott, régészeti leletekben gazdag hely. A községben bukkantak a Seuso-kincs („SEVSO”-kincs) néven elhíresült ókori ezüstedényleletre. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja. A Seuso név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa feltehetően a császár közeli környezetéhez tartozó előkelő személy volt, aki a császártól kaphatta ajándékba az ezüst étkészletet. A 4. században Pannónia tartományban, a Balaton térségében élhetett, ezt bizonyíthatja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a Pelso felirat, a Balaton római kori neve. A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg az 1980-as években rejtélyes körülmények között felbukkant a nemzetközi műkincspiacon.
A Seuso-kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszár-hegy oldalában rejtették el a kincset. Az egyik ilyen bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb), amelyet az 1870-es években találtak a Kőszár-hegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt.Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése, library.hungaricana.hu
A falunak nevet adó Szár-hegy jelentése ’kopár, sziklás hegy’, legelső írásos említése Zaarhegy alakban 1211-ből ismert. Magát a települést 1864-ben említették először Szárhegy-Szőlőhegy alakban. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól.
Geológia A településen olyan különleges „kristályos mészkövek” találhatóak, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegességük abban rejlik, hogy nem találhatók bennük ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekély vizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.
A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.
Élővilága Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6–10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mély fekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad és védett növény, tilos letépni. A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-1,5 méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Forray Béla (független) 1994–1998: Forray Béla (független) 1998–2002: Forray Béla (független) 2002–2006: Borján Péter (független) 2006–2010: Borján Péter József (független) 2010–2014: Borján Péter József (független) 2014–2019: Borján Péter József (független) 2019–2024: Borján Péter (független) 2024– : Borján Péter (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 8,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 19,3% (36,3% nem nyilatkozott).Kőszárhegy Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak és horvátnak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 7,9% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).Kőszárhegy Helységnévtár
Nevezetességei balra|bélyegkép|A 705 milliméter széles és 8873 gramm súlyú „Vadásztál” a Seuso-kincs névadó darabja az országházi kiállításon
A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal.
Kőszárhegyen található Fejér vármegye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrossz pályája. A pálya az ország 36 motokrossz pályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán az országban is a legjobb, 80%. Évente áprilisban és szeptemberben tartanak – igény szerint nyáron is – kétnapos versenyt. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet. A rangos eseményen évente több ezer látogató vesz részt, a versenyzők pedig szinte egész Európát képviselik. A Kőszárhegyi Motocross Club az ország harmadik legnépesebb klubja, ahol gyermekek is motoroznak.
A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. Helyben a fazekasmester munkái megvásárolhatók.A község honlapja
Jegyzetek
Források A polgárdi Szár-hegy ásványai, mineral.hermuz.hu Seuso kincsek - az egyik legnagyobb magyar rejtély, szeretlekmagyarorszag.hu Ismeri Székesfehérvár környékét? - A gyurgyalag, a tavaszi hérics, a Seuso kincs hazája: Kőszárhegy, minalunk.hu Seuso-kincs: Kutatás titokban vagy nyíltan? - A régészhez fordultunk, majd a kormányhivatalhoz , feol.hu
További információk Kőszárhegy titka
Kategória:Fejér megye települései