Écs

Écs (középkorban: Echu) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, Győrtől közúton 16 km-re, a Pannonhalmi járásban található.

Fekvése A Sokorói-dombság (Pannonhalmi-dombvidék) ravazd-csanaki vonulata északi részének kelet-északkeleti oldalán helyezkedik el. Határának nagy része mély vízmosásokkal szabdalt dombvonulat. A település ősi magja a Szentmártoni-völgynek is nevezett völgyben épült.

Mindössze három településsel határos közvetlenül: kelet és dél felől Pannonhalma külterületei övezik, nyugati szomszédja Tényő, északnyugat felől pedig Nyúl. Csak kevés híja van annak, hogy nem szomszédos északkeleti irányban még Győrsággal is.

Megközelítése A térségben a leginkább jellemző közlekedési irány északnyugat-délkeleti, vagyis a dombvonulattal párhuzamos, ezt az irányt követi a környék legfontosabb közúti közlekedési útvonala, a Veszprém és Győr között húzódó, Écs központján is végigvezető 82-es főút. Közvetlen közúti összeköttetése a főút menti településeken felül még Pannonhalma városával van, a 82 122-es számú mellékúton; határszélét érinti még keleten a 8223-as út is.

Más közeli települések felől csak kisebb-nagyobb kerülőkkel érhető el. Pápa felől például Győr-Ménfőcsanakon keresztül, a malomi elágazástól; a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es főútról pedig legkönnyebben a töltéstavai vagy a péri leágazástól Győrság-Sághalomalján, Győrságon és Pannonhalmán keresztül érhetjük el.

A hazai vasútvonalak közül a szintén északnyugat-délkeleti irányt követő , melynek egy megállási pontja van itt. Écs megállóhely a központtól jó egy kilométerre keletre helyezkedik el, a 82 122-es út vasúti keresztezésénél.

Története A hely régen lakott voltáról a kőkorig visszanyúló régészeti leletek tanúskodnak. Találtak a környéken római, kelta és honfoglalás-korabeli tárgyi emlékeket is. Területén a középkorban több kisebb település: Kisech, Mesterfa – az 1800-as évek elején egybeolvadt Nagyécsheggyel, Fűzalja, Petkevár – Pannonhalma elővára (tarisznyavára) volt; az 1600-as évek elején, a tizenöt éves háborúban pusztult el; állt. A mai Écs Nagyécsfalu és Nagyécshegy egyesítésével alakult meg 1936-ban. Első írásos említését 1172-ből ismerjük. Ekkor az itt letelepült, Echu alakban írt nevű nemzetség után Esu, Echu írásmóddal szerepel.Varga Józsefné 2005: Győr-Moson-Sopron megye településnév-rendszere. Magyar Névtani Dolgozatok 195. Budapest, 19 Szőlősök és győri várnépek lakhelye volt, ahol nemesek és egyházak birtokoltak földet és szőlőt. IV. Béla 1240-ben szabályozta az itt lakó, a győri várhoz tartozó királyi szőlőművesek viszonyait. A megelőző időben Écsen közbirtokosság lakott, ekkortól viszont Ech a szentmártoni apátság birtokaként szerepel. A középkorban birtokolták még a pálosok, a johanniták és a győri székeskáptalan is. 1398-ban a világi földesurak mellett összesen 6 egyházi földesúri hatóságot szolgáltak az écsiek.

A török hódítás idején, az 1600-as évek elején a falu és környéke teljesen elpusztult. Az újratelepülés után a főbb birtokosok a gróf Cseszneky, Oross és Siey családok voltak. A Rákóczi-szabadságharc idején Heister tábornok felégette a környéket.

1809-ben a franciák vonultak át a községen, amire az ún. dézsmapince homokköveiben lévő francia feliratok is emlékeztetnek. A sorsfordító események sorából említésre méltó, hogy az 1848-49-es szabadságharcban 36 écsi vett részt, akik emlékét a művelődési házban elhelyezett tábla őrzi. A századelő kivándorlási hullámában 250 écsi lakos települt ki az Egyesült Államokba.

Az első világháborúnak 75 falubeli esett áldozatul. 1920-ban Écsen avatták fel az ország legelső világháborús emlékművét. A második világháború 45 katonai és 27 polgári áldozattal járt. Csekély jelentőségű volt a Nagyatádi-féle földreform (1-1 kh földet juttattak). 1945-ben 448 kh földet osztottak ki. Nem kerülték el a községet a későbbi történelmi események sem. 1956. november 11-én a nyugatra tartó szabadságharcosok és a győri szovjet alakulatok tűzharcában egy magyar és hat szovjet vesztette életét.

1970. július 1-jétől Pannonhalma NKKT társközsége a 19/1970. sz. NET határozat alapján. 1990. szeptember 30-án kivált a nagyközségi közös tanácsból, és a 23/1990. (III.6.). KE sz. határozat értelmében önálló községi önkormányzatot alakított.

Écs egyértelműen a győri vonzáskörzet része annak ellenére is, hogy nem épült egybe a közvetlen agglomeráció településeivel (Győr-Ménfőcsanak, Győrújbarát, Nyúl). Az 1970-ben megalakított, Pannonhalma székhelyű nagyközségi közös tanács sem tudta a feszültséget feloldani. Ellenkezőleg, az önállóság reprezentáns helyi intézményei jöttek létre.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Mondovics László (független) 1994–1998: Mondovics László (független) 1998–2002: Mondovics László (független) 2002–2006: Mondovics László (független) 2006–2010: Mondovics László (független) 2010–2014: Mondovics László (független) 2014–2019: Mondovics László (független) 2019–2024: Dr. Szabó Norbert (független) 2024– : Dr. Szabó Norbert (független)

Népesedés, településföldrajz 240px|bélyegkép|A takarékszövetkezet 180px|bélyegkép|jobbra|A római katolikus templom 180px|bélyegkép|Hétfájdalmú Szűzanya-szentélyfülke (helyi nevén kápolna) a 82-es út mellett Lakosainak száma 2008-ban 1776 fő. A népesség 1960 jelentősen csökkenést, ami egyrészt a mezőgazdaság szerkezetének átalakítása, másrészt az agglomerációs központ elszívó hatásának következménye. A 2000-es évek közepén ez a tendencia megállni, illetve részben megfordulni látszik.

A település utcái a dombos részen a járhatóságnak megfelelően a horgasokat követik: ennek megfelelően zegzugosak és szűkek. A terepviszonyok miatt több helyen csak egyik oldalukat építették be. A szőlőhegyen épített házak azokon a helyeken rendeződtek utcává, ahol erre a terep lehetőséget adott. A főút melletti falurészen, a síkabb területen a telekelosztás szabályosnak mondható. A lakóépületek általában földszintesek, az emeletes családi házak elszórtan helyezkednek el. A község belterülete jóval nagyobb a ténylegesen lakott területnél, mivel magában foglalja a mára elnéptelenedett szőlőhegyet is. Lényegében ugyanarról van sző, mint például a közeli Pázmándfalun: a „hegyi” településrész lehúzódik a közlekedési főtengely irányához közeli részekre. A fiatalok helyben maradását az önkormányzat az 1990-es évek elején ötven új házhely kialakításával segítette.

A gázt 1996-ban vezették be, azóta a csatornázással is elkészültek.

Fontosabb szolgáltató létesítmények: orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda, iskola, idősek otthona, művelődési ház és könyvtár, takarékszövetkezet.

Külterülete a felhasználás módja szerint: erdőre, mezőgazdasági művelésre alkalmas és egyéb területre osztható.

Az 517 ha-nyi erdő többsége állami tulajdon. Néhány védterület kivételével elsősorban gazdasági célú és besorolású erdő, aminek nagyobb része a Ravazd-csanaki dombvonulat gerincén és meredek lejtőin nő. Használója a Kisalföldi Erdőgazdaság. Az összefüggő erdőterületeket jól feltárják az erdészeti utak, bár többségük földút. Egy részük turistaút is.

A dombság és benne Écs szőlőtermesztési, feldolgozási hagyományai közel ezeréves múltra tekintenek vissza. A környező településekhez hasonlóan ez a terület is a Szent-Márton hegyi (pannonhalmi) bencések szőlőtermő területe volt. Szőlőművelő kultúrája máig fennmaradt, amit az utóbbi időkben divatossá vált, nagyüzemi művelésre is alkalmas, völgyi szőlők is bizonyítanak.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 2,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 5,2% (20,9% nem nyilatkozott).Écs Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,3% volt római katolikus, 2,5% református, 2% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).Écs Helységnévtár

Nevezetességei Római katolikus templom Római katolikus kápolna a 82-es út mellett Magyarország legelső világháborús emlékműve Rába-Ring: 1984-1988 között a falu délnyugati határában építette fel első próbapályáját a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Azóta számos nemzetközi és hazai versenyt tartottak itt.Bene Vittorio - A sebesség szentélyei: Rábaring (vancello.hu, 2022.02.09.)

Jegyzetek

További információk A község honlapja Vehrer Ferencné - Horváth Sándor Domonkos - Kucska Ferenc: Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja (Győr, 2000) 181. o.

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései