A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA),a francia Fédération Internationale de Football Association rövidítése a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van.
Elnöke 2016 óta Gianni Infantino.
Története A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke. A FIFA – szokás szerint – a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.
Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott,https://index.hu/sport/futball/2015/06/02/fifa_sajtotajekoztato/http://www.origo.hu/sport/focivilag/20150602-lemondott-sepp-blatter-a-fifa-elnoke.html az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot115-öt a lehetséges 205.ből és ezzel 3 évre elnökké választották.http://www.lequipe.fr/Football/Actualites/Gianni-infantino-elu-president-de-la-fifa/637896http://www.fifa.com/ Infantinót azóta többször is újraválasztották, Blatterhez hasonlóan hivatali ideje közben gyakran jelentek meg korrupciós vádak ellene.
A FIFA szerkezete thumb|400px|A FIFA szövetségei A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.
A 6 szövetség: AFC – Ázsiai Labdarúgó-szövetség CAF – Afrikai Labdarúgó-szövetség CONCACAF – Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja CONMEBOL – Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség OFC – Óceániai Labdarúgó-szövetség UEFA – Európai Labdarúgó-szövetség.
Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik, mivel földrajzilag a Kaukázushoz, s így Európához tartoznak. Több transzkontinentális nemzet, így Oroszország, Törökország, Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz. Kazahsztán az AFC-től UEFA-hoz csatlakozott 2002-ben, Ausztrália volt a legutolsó változtató ország, 2006 januárjában az OFC-ból az AFC-be csatlakozott. Guyana és Suriname CONCACAF tagok annak ellenére, hogy Dél-amerikai országok.
A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.
A FIFA által alapított díjak és elismerések A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.
1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.
2002-ben a FIFA bejelentette a FIFA Dream Teamet.
A FIFA elnökei bélyegkép|220x220px|Gianni Infantino 2011-ben Robert Guérin – (Franciaország), 1904–1906 Daniel Burley Woolfall (Anglia), 1906–1918 Carl Hirschman (Hollandia), 1918–1921 Jules Rimet (Franciaország), 1921–1954 Rodolphe William Seeldrayers (Belgium), 1954–1955 Arthur Drewry (Anglia), 1955–1961 Sir Stanley Rous (Anglia), 1961–1974 João Havelange (Brazília), 1974–1998 Joseph Blatter (Svájc), 1998–2015 Gianni Infantino (Svájc, Olaszország), 2016–
A FIFA által szervezett tornák Férfi tornák Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság U17-es labdarúgó-világbajnokság Konföderációs Kupa FIFA-klubvilágbajnokság Futsal-világbajnokság Strandlabdarúgó-világbajnokság Blue Stars/FIFA-ifjúsági kupa FIFA Interkontinentális Kupa FIFA Series (barátságos mérkőzések)
Női tornák Női labdarúgó-világbajnokság U20-as női labdarúgó-világbajnokság U17-es női labdarúgó-világbajnokság Női Futsal-világbajnokság FIFA női-klubvilágbajnokság
Botrányok és korrupció A FIFA az évtizedek során sok botrányba keveredett, leggyakrabban korrupcióval kapcsolatban.
2015–2016 Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt, összesen 150 millió dollárnyi kenőpénz elfogadásáért. Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani. Összesen hét személyt tartóztattak le a napon, illetve razziát tartottak a CONCACAF Miami Beach-i székházában is. Végül több mint 30 ember ellen emeltek vádat két vádemelés során.
Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak.https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/megzavartak_a_fifa_kongresszust/http://mno.hu/hirtvsport/bombariado-tuntetok-bojkottfenyegetes-kereszttuzben-blatter-1288447 Miután kihívója a második fordulóban visszalépett,http://hvg.hu/sport/20150529_Megzavarta_Blatter_nyitobeszedet_egy_zasz Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta.http://nol.hu/sport/harc-nelkul-valasztottak-ujra-blattert-1536993https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/blatter_a_fifa-elnoksegbol_mar_csak_kihalhat/https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/sepp_blatter_otodik_elnoksege_fifa_elnokvalasztas/ Blatter 2015. június 2-án lemondott, az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. A tisztújító közgyűlést 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték.http://hvg.hu/sport/20160224_blatter_platini_fifa Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta.https://index.hu/sport/futball/2016/02/25/sepp_blatter_fifa_botrany_amerika_a_hibas/ 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.
A 2018-as és 2022-es világbajnoki pályázatok A szervezetet kritizálták, amiért a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezési jogát Oroszországnak, illetve Katarnak ítélték oda. Szövetségen belüli források szerint orosz személyek ajándékokat adtak FIFA-tisztviselőknek a szavazás előtti hetekben, biztosítva a 2018-as torna rendezését. 2010 novemberében két bizottsági tagot eltiltottak a labdarúgástól, amiért felajánlották szavazati joguk eladását. A 2018-as világbajnoki pályázat elvesztése után a brit parlament nyomozást végzett az ügyben, és bejelentették, hogy volt bizonyíték katari beavatkozásra a folyamatban.
A vádak szerint Issa Hayatou és Jacques Anouma 1,5 millió dollárt kaptak Katartól, hogy az ország pályázatára szavazzanak. 2015 szeptemberében Blatter kijelentette, hogy a 2018-as világbajnokságot már a szavazás előtt Oroszországnak tervezték adni, de a 2022-es tornát az Egyesült Államok kapta volna meg az utolsó pillanatig, mikor a szavazatok többségét Katar kapta meg. Hírek szerint a katari állami televízió, az el-Dzsazíra 400 millió dollárt ajánlott a közvetítési jogokért napokkal a szavazás előtt.
2014 novemberében a FIFA közzétette saját nyomozása eredményeit, amely szerint se Oroszország, se Katar nem tett illegális lépéseket a folyamatban. A jelentést sokan kritizálták. A svájci nyomozók szerint a jelentés értéktelen volt, a FIFA saját ügyvédjei is lemondtak pontatlansága miatt.
A világbajnokság részvényeinek eladása A 2026-os világbajnokság után Gianni Infantino bejelentette, hogy a FIFA el fogja adni magánszemélyeknek (gyakran Donald Trump-közeli befektetőknek) a cégek részvényeit, amelyek a tornáit rendezik. Infantino ezt azzal indokolta, hogy ezzel minden labdarúgó-szövetségnek 40 millió dolláros pénzösszeget tudna adni a „játék fejlesztésére,” ha elfogadják a javaslatot. Tervezete szerint a szavazás után a nemzetek 20 millió dollárt kaptak volna, majd az azt követő másfél évtizedben összesen 88 millió dollárt. MIvel a FIFA egy nonprofit szervezet, létrehoztak volna egy céget FIFA Forward Enterprise néven, amely a tornák kereskedelmi oldalával foglalkozott volna.
Az Európai Labdarúgó-szövetség minden egyes tagszövetsége megszavazta, hogy az európai csapatok bojkottálják a FIFA minden tornáját, ha a javaslatot elfogadják. A CONCACAF és az AFC is kritizálta a javaslatot, ami teljesen a kontinentális szövetségek részvétele nélkül született, majd másnap szövetségi szinten ellenezte egy közleményben.
Mindössze napokkal a javaslat közzététele után a szövetségek által mutatott ellenállás következtében a FIFA elvetette a tervet.
Jegyzetek
Források A FIFA hivatalos honlapja
További információk Thomas Kistner: FIFA-maffia. A futballvilág mocskos üzelmei; ford. Moncz Attila; Twister Media, Bp., 2015
Kapcsolódó szócikkek FIFA-himnusz FIFA-országkódok listája FIFA-világranglista Joseph Blatter