Tiszabura

Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

Fekvése A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik, a Tisza-tótól délre; északi határszéle közelében található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Hozzá tartozik különálló településrészként Pusztataskony, mely a központjától mintegy 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kisköre, kelet felől Abádszalók, délkelet felől Kunhegyes, dél felől Tiszagyenda, délnyugat felől Tiszaroff, északnyugat felől pedig Pély. (Kisköre és Pély a folyó túlsó partján helyezkedik el.)

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3216-os út, mely áthalad a központján, ezen érhető el keleti és délnyugati szomszédai felől is. Kiskörével, és azon keresztül Hevessel a 3209-es út köti össze, ez utóbbi halad át Pusztataskonyon is.

Keleti határszélén elhalad, központjától jó 7-8 kilométer távolságra a , de a vasútnak nincs megállási pontja Tiszabura területén. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Abádszalók megállóhely és Kisköre-Tiszahíd megállóhely kínálja.

Története A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.

A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. A mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte.Pádár Julianna:Barangolás a régmúltban. Pusztataskony helynevei és történetei. Jászkunság, 1992/1. szám, 30–32. o. A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.

A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, a tiszai járásba került.

Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.

1975-ben került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.

Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni. Pusztataskonyban épült meg az Európai Unió támogatásából a Nagykunsági vésztározó le- és beeresztő csatornája.

Hagyományok A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos- és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.

Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–1994Szekeres Jánosfüggetlen1994–1997MSZPhivataláról lemondott1997–1998Gál Zsigmondfüggetlenidőközi választás: 1997. május 11.1998–2002független2002–2006Farkas LászlóFIROSZ2006–2010FIROSZ2010–2014FIROSZ2014–2019Nagy ImreFidesz–KDNP2019–2024Farkas LászlóFIROSZ2024–2025Vavrik Géza, 2025 decemberétől Fekete Zsigmond (Cikösz)CiKöSzA képviselő-testület feloszlatta magát.2025–ORFMEidőközi választás: 2025. október 5. A településen 2025. október 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző testület néhány hónappal korábban a feloszlásáról döntött. A választást három jelölt közül a hivatalban lévő Vavrik Géza nyerte meg, de a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei területi választási bizottság, arra hivatkozva, hogy „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”, elrendelte a szavazás megismétlését. A november 2-án tartott megismételt választáson Vavrik (akkor már) egyetlen ellenfele, Fekete Zsigmond (CiKöSz) nyert, de Vavrik az eredményhirdetést követően arról adott ki közleményt, hogy a megismételt választáson történt szabálytalanságok nagy száma miatt ezúttal ő kíván „óvást” benyújtani. Az óvást elfogadva a Kúria döntése alapján november 30-án ismét választást tartottak. Ekkor is komoly visszaélések, szabálytalanságok történtek, azonban ez a választás elutasított óvás hiányában jogerőre emelkedett, ezért innentől a Cikösz jelöltje, Fekete Zsigmond lett Tiszabura polgármestere.https://hu.euronews.com/2025/11/30/dragabb-lett-egy-szavazat-a-tiszaburai-polgarmester-valasztason-harmadjara-is-nyiltan-ment

Népesség A település népességének változása:

1976-ban a településen egy korabeli újságcikk szerint a cigányság aránya meghaladta a 33%-ot.

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 40,1%-a magyarnak, 59,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,4%, református 11,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 57,6% (8,4% nem nyilatkozott).Tiszabura Helységnévtár

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 58,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 50,3% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).Tiszabura Helységnévtár

Nevezetességei Református templom Pusztataskonyi Szapáry-kápolna Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát) Révház, csónakkikötő

Híres tiszaburaiak A pusztataskonyi Szapáry-kastélyban született Szapáry György közgazdász.

Jegyzetek

További információk Tiszabura hivatalos honlapja Tiszabura az utazom.com honlapján Irány Magyarország!

Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései Kategória:Cigány szegregátumok