thumb|250px|A kengyeli Szélmalom-domb thumb|250px|…és ugyanaz madártávlatból Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése Kengyel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A települést keletről Kétpó és Mezőhék, délről Martfű, nyugatról Rákócziújfalu és Rákóczifalva, északról Szajol és Tiszatenyő határolja.

Megközelítése Közúton a Törökszentmiklóst (és a 4-es főutat) Martfűvel (és a 442-es főuttal) összekötő 4629-es úton érhető el, ez végigvezet a központjának keleti szélén és Szabadságtelep községrészen is.

Az autóbuszos közúti közösségi közlekedés szolgáltatója a Volánbusz.

Vonattal a MÁV 130-as számú án érhető el. A vasútnak itt jelenleg két megállási pontja van, Kengyel vasútállomás és Bagimajor megállóhely, utóbbi Kengyel-Szabadságtelep településrészt (volt Baghy-major) szolgálja ki.

Közélete A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. Az önkormányzat címe: 5083, Kengyel, Szabadság út 10., telefonszáma: (06) 56/583-400, faxszáma: (06) 56/583-409; e-mail címe: [email protected], hivatalos honlapja: www.kengyel.hu. A település hivatalos újságja a Kengyeli Futár.

Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Czédly GyulaMSZP1994–1998MSZP1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Nagy SzilárdFidesz2014–2019Fidesz-KDNP2019–2020független2020–2024Gál Józseffüggetlen2024–független

A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2014–2019-es ciklusra megválasztott Nagy Szilárd polgármester ellen, kevéssel a mandátumának lejárta előtt vádat emelt az ügyészség, majd a bíróság jogerősen is bűnösnek mondta ki őt szándékos bűncselekmény (sikkasztás) elkövetésében. A Szolnoki Járásbíróság a 2019. október 28-án meghozott, már aznap jogerőssé vált ítéletében ugyan előzetes mentesítésben részesítette a településvezetőt – aki így, mivel az ellene folyó büntetőeljárás dacára a lakosok 2019. október 13-án újraválasztották, megmaradhatott volna a polgármesteri székben –, a kengyeli képviselő-testület azonban egyhangú szavazással méltatlannak nyilvánította a tisztségre. Nagy Szilárd fellebbezett a döntés ellen, de ezt a közigazgatási bíróság 2020 januárjában elutasította. Az emiatt szükségessé vált időközi választás időpontját eredetileg 2020. április 5-ére tűzte ki az illetékes választási szerv, viszont a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a választás lebonyolítását. A választás újabb időpontját a korlátozások feloldását követően tűzték ki. A négy független jelölt között Nagy Szilárd is elindult, de alulmaradt egyik kihívójával szemben.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt Kungulu a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel.1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai-család birtoka. A 15. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak.

Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

A lakatlanná vált Kengyel a 18. század végén már az Almásy család birtoka, akik 1725-től a pusztát a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. Maga Kengyel-puszta csak a 18-19. század fordulóján kezdett újra benépesülni. A 19. század végére az Almásyakon kívül a Baghy, Harkányi, Jurenák, Lederer, Urbán és Montagh családok is birtokot szereztek Kengyelen, mely uradalmak fejlődését az 1885-ben megnyitott Pusztatenyő-Kunszentmárton vasút jelentősen elősegítette. A Nagyatádi-földreform végrehajtása után a lakosság száma megnövekedett, ezért 1928. október 1-jével Kengyelen jegyzői kirendeltséget létesítettek, ahol a helybeliek hivatalos ügyeiket elintézhették. Egy évvel később már postahivatal és telefonközpont is működött a kirendeltség területén.

A második világháború idején a település többször is gazdát cserélt, míg 1944. október 23-án véglegesen a szovjet csapatok kezére került. A harcok hevességét bizonyítja, hogy Kengyel határában 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el. A községgé válást az 1945-ös földreform nagymértékben elősegítette, melynek során 900 igénylő között 7000 kh földet osztottak ki.

Kengyel 1946 január 1-jével véglegesen elszakadt Törökszentmiklóstól, és önálló községgé alakult. Az 1947-es országgyűlési választáson Kengyelen a Nemzeti Parasztpárt jelöltje: Lipcsei József szerezte a legtöbb szavazatot.

Neve A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 6,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 45,4% (19,4% nem nyilatkozott).Kengyel Helységnévtár

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, cigánynak, románnak és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,2% volt római katolikus, 6,4% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).Kengyel Helységnévtár

Gazdasága Mezőgazdaság Kengyel talaja kiváló minőségű öntéstalaj és középkötött fekete föld. A legmeghatározóbb a kalászos gabona, a takarmány -és csemegekukorica, valamint a repce termelése, de a zöldségtermesztés is jelentős. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25-30% körüli. Ami az állattenyésztést illeti, elsősorban a sertés- és szarvasmarhatartás a jellemző, de a baromfi- és juhtenyésztés is jelen van a településen.

Ipar Kengyel fekvése nem kedvezett az ipar fejlődésének, csak kisiparosok dolgoznak a településen, illetve egykor varroda is működött itt.

Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 43%-a római katolikus, 10,8%-a református, 0,3%-a evangélikus, 0,1%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 31,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 13,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.

Római katolikus egyház Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Jézus Szíve. Fíliaként hozzá tartozik a Baghy-majori római katolikus kápolna, melynek titulusa: Szent Imre.

Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek Törökmogyoró fák Bagimajor-halom: A védett kunhalmon látható a kunkorgó árvalányhaj egyik legnagyobb vármegyei állománya.

Nevezetességei Szélmalom-domb a műemlék szélmalommal: 1850 körül épült és 1945-ig működött. A 15 m magas téglaépület belül 4 szintre tagolódik. Jelenleg madártani megfigyelő-állomásként használják. Református templom: 1929-ben épült. Háromszintes tornya a homlokzat előtt áll. Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1934-36 között épült. Emlékoszlop: A település mártírjainak emlékére állították. Baghy-majori római katolikus kápolna.

Sport A Kengyeli Labdarúgó Sport Egyesület a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunsági csoportjában szerepel.

Híres emberek Kengyelen Itt született Leleszy Béla (1887–1977) író, újságíró Itt halt meg Baghy Béla (1871–1918) politikus, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

Források

Nagy Szilárd polgármesteri megbízatásának megszűnése Kengyel Község Önkormányzatának közleménye, 2020. január 17.

További információk Kengyel község honlapja

Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései