Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése A Berettyó folyó mentén fekszik, közvetlenül Berettyóújfalu északkeleti szomszédságában.

A további szomszédos települések: észak felől Derecske, északkelet felől Konyár, kelet felől Gáborján, dél felől Váncsod, északnyugat felől pedig Tépe.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Berettyóújfalutól Pocsajig vezető 4812-es úton.

Déli határszélét érinti az M4-es autóút is, de annak a határai között nincs csomópontja, a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőségek Berettyóújfalu északi, illetve Gáborján keleti külterületei között érhetők el.

A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Berettyóújfalu vasútállomása kínálja, közúton mintegy 10 kilométer távolságra délnyugati irányban.

Története

A hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt a birtokosa, 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János egy Oduzudi Mammy nevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott, 1566-ban pedig az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi-dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említette, majd az 1700-as években ismét a káptalané lett a birtok.

Közélete Vezetői IdőszakNévPártTanácselnök1971-1973Ékes Istvánné1973-19751975-19801985-1990Tornyi Lajoshivataláról lemondott1990-1990Harasztosi Alberttanácselnök-helyettesPolgármester1990–1994Olajos Mihályfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024Kiss Gábor Csabafüggetlen2024–független

Nevezetességei Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani református temploma 1790-ben épült barokk stílusban, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található. A templom előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

A településen jellegzetes parasztbarokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel, népi bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is, az 1997-ben alakult Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport, amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét.

Híres szülöttei Rácz Mihály (1844–1909) Nagyvárad főjegyzője, újságíró, költő Kovács Sándor (1894–1942) római katolikus plébános, országgyűlési képviselő, püspöki tanácsos, újságíró Tóth Béla (1907–1991) lovassport- és öttusa-mesteredző S. Nagy László (1931) Kaán Károly-emlékérmes okleveles erdőmérnök, tájrendező szakmérnök, egy időben a Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója; a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgató- helyettese, akinek munkásságát 2016-ban Környezetünkért emlékplakettel ismerte el a Földművelésügyi minisztérium. Fekete Borbála (1933–1992) festőművész Matolcsi Lajos (1938–2022), egyetemi docens, egy időben a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke Turzó József (1980) futsal-edző (Mezei-Vill. FC Berettyóújfalu, Swietelsky-Haladás VSE Szombathely), a magyar futsalválogatott szövetségi kapitánya. Tornyi Ildikó (1983) színművésznő, a Vígszínház tagja, aki 2006-ban elnyerte A legígéretesebb pályakezdő díját, 2007-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 2008-ban pedig Junior Prima díjat kapott.

Népesség 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 63,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,7% (13,4% nem válaszolt).Szentpéterszeg Helységnévtár

2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% németnek, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt református, 3,9% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 21,1% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).Szentpéterszeg Helységnévtár

A település népességének változása:

Testvértelepülések Kémer, Románia (2005) Szentjobb, Románia (1993)

Partnertelepülések

Magyarremete, Románia Nagysolymár, Szlovákia

Források

Jegyzetek

További információk

Szentpéterszeg az utazom.com honlapján Vígszínház–Tornyi Ildikó

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései