Máriahalom

Máriahalom (1936-ig Kirva; ) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése Máriahalom Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse keleti, dombos nyúlványai között elterülő település, Szomor, Úny, Epöl, Sárisáp, Tinnye és Perbál szomszédságában; Dorogtól 12, Esztergomtól 20, Budapesttől 38 kilométerre. A települést az Úny-Bajna közötti 1122-es számú mellékút szeli át, de az előbbiből a falu keleti részén kiágazik egy másik, önkormányzati út is, amely Somodorpusztán át Szomorig (az 1105-ös útig vezet. A kiágazást hivatalos útirányjelző tábla nem jelöli, sőt egy 2004-ben kiadott térképen ez az út még forgalom elől elzárt útvonalként szerepelt.Fejér megye térképe. Nyír-Karta Bt., 2004]

Flórája A település környékén többek közt a következő növényfajok telepedtek meg: deres tarackbúza (Agropyron intermedium), tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), árva rozsnok (Bromus inermis), törpe sás (Carex humilis), kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis).

Nevének eredete A faluról először 1255-ben tettek említést Terra Keroa (Keroa földje) néven. 1271-től egységesen a Kerwa név fordul elő írásos formában, 1471-től a Kyrwa, a török korban Kirbaként tettek róla említést. A község neve feltételezések szerint szláv eredetű (a kriva jelentése görbe), a néphagyomány szerint egy nem tisztázott korból származó téglának köszönheti nevét, ezen a Kriw felirat volt olvasható. 1783-84-ben Kirvaként említik, a falu első, 1796-os pecsétjén a Kerwa elnevezés állt, a németek Kirwallnak nevezték. 1936. július 1-jétől Kirva a Máriahalom nevet viseli, amelyet Szűz Mária után kapott.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 6

Története

A település mai területén 11 kőkorszaki kőeszközt találtak, a bronzkor idején már mezőgazdasági termelés folyt a területen, ebből az időszakból agyagedényeket tártak fel. Később a kelták telepedtek meg a vidéken, őket követték a rómaiak, a település mai helyén három római villa is épült.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 4

A korai Árpád-korban csak szórványtelepülések voltak a falu mai területén, később alakult ki az állandó település, 1255-ben említik először oklevél Terra Keroa (Keroa földje) néven. 1273-ban az óbudai apácák tulajdonába került, akik jobbágyaikkal halastavat építettek, amelynek maradványi ma is megtalálhatóak. A középkori lassú fejlődésnek a török hódítás vetett véget.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 5

1526 után állandósultak a háborúk, a terület fokozatosan elnéptelenedett, a táj elvadult, ennek ellenére az 1570-es adólajstrom idején a környék falvai közül Csolnok és Kesztölc mellett Kirva is lakott volt, 8 családban összesen 12 adózót írtak össze, a nevek alapján feltételezhetően magyar falu volt. A 17. században már nem szerepel egyetlen összeírásban sem, elpusztult.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 5-6

A török kiűzése után Kirva újra az apácák birtoka lett, majd a klarisszák 1782-es feloszlatása után a Vallásalap tulajdonába szállt át. A falu első újkori lakói Csolnokról érkeztek, azonban az elvadult határnak csak hatodát tudták megművelni. A munkáskezek és adózók hiánya miatt II. József 1784-ben felgyorsította a még lakatlan, ritkán lakott területek benépesítését, így Kirvára is a Német Birodalomból érkeztek betelepülők, akiknek 10 évnyi adómentességet ígértek.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 7

A betelepítést a Vallásalap telepítési biztosa irányította, tevékenységének köszönhetően egy év alatt 100 család jelentkezett főleg Württemberg tartományból, akiknek a 10 évnyi adómentességen felül még házat és gazdasági felszerelést is ígértek. A családok 1785 nyarán hajóztak le a Dunán Almásfüzitőig, néhányan életüket vesztették az út során. A telepesek Füzitőről Csolnokra és Csabára kerültek, ugyanis a telepítési biztos által ígért kész házak és gazdasági felszerelés helyett csak egy ritkán lakott, elvadult puszta várta őket. 1786 márciusáig nem történt érdemi változás az ügyükben, így a telepesek a Helytartótanácshoz fordultak panasszal, ennek eredményeképpen 1786 nyarán megkezdődött a falu építése. A betelepülés után egy évvel megkezdődött az igaerő, a gazdasági és háztartási felszerelések szétosztása. A németországi telepesekhez 6 belső telepes család is csatlakozott, ők is németek voltak, közülük négy (köztük a falu első lakói) Csolnokról, kettő pedig Taksonyból érkezett. 1786 nyarának végére elkészült a parasztok és iparosok 50 háza, ezekbe költözött a 300 telepes, 1787-re a zsellérek házai is felépültek. A korábbi elvadult puszta rövid időn belül termő kultúrtájjá változott, az 1800-as években káposzta, kender, búza, rozs, kukorica és burgonya termesztése mellett szőlőműveléssel is foglalkoztak a falu lakói.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 8-11

Barokk stílusú római katolikus temploma, melyet János evangélista nevére szenteltek, 1820 és 1822 között épült fel. 1848 szeptemberében 15 máriahalmi nemzetőr szolgált Görgei Artúr Buda felé előrenyomuló csapatában. 1866-ban kolerajárvány pusztított a faluban, amely 72 áldozatot követelt (ez a népesség mintegy 15%-a volt), a megfogyatkozott népesség pótlására több család érkezett Perbálról és Csolnokról. A népesség nyelvi összetétele nem változott, továbbra is a lakók abszolút többsége, kb. 95%-a német anyanyelvű volt, azonban mintegy negyedük beszélt magyarul is. A századfordulón a máriahalmiak döntő többsége, 80%-a mezőgazdaságból élt, a foglalkoztatottsági szerkezetben meghatározó volt még a kereskedelem és az egyre növekvő jelentőségű bányászat is. A 20. század kezdetén javultak a piacra termelő gazdák szállítási lehetőségei, 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, amelyet Pilisjászfalunál tudtak elérni. 1910-ben megkezdődött a Dorogra vezető 13 kilométeres makadámút építése.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 13-18

Az első világháború alapjaiban változtatta meg a falu mindennapjait; a fiatal férfiak döntő többsége – 52 fő – behívót kapott, a népesség megélhetése szempontjából elengedhetetlen mezőgazdasági munkák során a hiányzó munkaerőt nők, gyerekek és idősek pótolták. A viszontagságos körülmények között betakarított terményeket rekvirálták, a háborút követő zűrzavaros időszak során tovább romlott a helyzet, 1919 augusztusában a megszálló román csapatok kifosztották a települést, a lovakat, bort, szénát és a gabonát is elszállították.Dr. Wagenhoffer: Kyrwától Máriahalomig, p. 19-20

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sári János Mihály (független) 1994–1998: Klinger János (független) 1998–2002: Klinger János (független német kisebbségi) 2002–2006: Pántya György (MSZP) 2006–2010: Murczin Kálmán (független) 2010–2013: Murczin Kálmán (független) 2013–2014: Kniezlné Drobinoha Erzsébet Zsóka (független) 2014–2019: Murczin Kálmán (független) 2019–2024: Murczin Kálmán (független) 2024– : Murczin Kálmán (független)

A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.

Népessége Klinger András (szerk.): Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 6. Komárom-Esztergom megye, Bp. 1995, p. 70, A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint, 2001-es népszámlálás

Nemzetiségi megoszlás Évszám Összesen Magyar Német Egyéb 1880 647 43 (6,6%) 570 (88,1%) 34 1890 631 38 (6%) 583 (92,4%) 10 1900 638 32 (5%) 605 (94,8%) 1 1910 725 37 (5,1%) 682 (94,1%) 6 1920 750 53 (7,1%) 697 (92,9%) 0 1930 803 33 (4,1%) 770 (95,9%) 0 1941 860 41 (4,8%) 818 (95,1%) 1 1949 591 588 (99,5%) 1 (0,2%) 2 1960 657 627 (95,4%) 28 (4,3%) 2 1980 617 577 (93,5%) 37 (6%) 3 1990 559 531 (95%) 28 (5%) 0 2001 703 639 (90,9%) 133 (18,9%) 4

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 24,1% németnek, 0,7% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 6,8%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 1,9%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 20,1% (24,5% nem nyilatkozott).Máriahalom Helységnévtár

2022-ben a lakosság 83,6%-a vallotta magát magyarnak, 7% németnek, 1,2% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2% románnak, horvátnak, szerbnek, bolgárnak és ruszinnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 5,6% református, 2,6% görög katolikus, 0,5% ortodox, 0,3% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 17,1% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).Máriahalom Helységnévtár

Látnivalók, nevezetességek Késő barokk stílusú római katolikus temploma Török-kút, melyet a hagyomány szerint még a törökök építettek. A Szőlőhegy pincesora

Itt hunyt el 2007-ben Madaras József Kossuth-díjas színész és rendező.https://madarasjozsef.hu/eletrajz

Képgaléria

Jegyzetek

Források Wagenhoffer Vilmos 1992: Népességcsere Máriahalmon 1945 és 1949 között. Ki- és betelepítések a történeti Kirva községben. Limes - Tudományos szemle 5/1 Wagenhoffer Vilmos: Kyrwától Máriahalomig, Máriahalmi Faluvédő Egyesület, 2006 F. Romhányi Beatrix 2010: Domonkos kolostorok birtokai a későközépkorban. Századok

További információk Máriahalom Önkormányzatának honlapja Máriahalom az utazom.com honlapján Máriahalom a wiki.utikonyvem.hu oldalán Máriahalom - fotók, linkek

Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:A Gerecse települései