Tarján () község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.

Fekvése Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között, a Váli-víz forrásvidékén. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.

Története A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).

Külkapcsolatok A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fülöp István (független) 1994–1998: Fülöp István (független) 1998–2002: Fülöp István (független) 2002–2006: Fülöp István (független) 2006–2010: Jelli János (független) 2010–2014: Marx Ernő (független) 2014–2019: Marx Ernő János (független) 2019–2024: Klinger Tamás (független) 2024– : Klinger Tamás (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).Tarján Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,2% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, cigánynak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 7,3% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).Tarján Helységnévtár

Nevezetességei Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom Református templom. Előbb sövénytemplomot építettek 1747-ben, ami 1785-ig létezett.Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára Pincesor A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.Várrom - Somlyóvár sáncmaradványai, muemlekem.hu A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel. A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza. 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt. Hohenlóhe-kastély

Híres szülöttei Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja Somogyi István (1907–1965) református lelkész Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falutörténész Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó Hernádi Zsolt (1960) üzletember

Állandó programok Zenei fesztivál (augusztus) Tarjáni búcsú (április és október) Svábbál és kórustalálkozó (február)

Testvérvárosok Staufenberg, Hessen, Németország (1990) Kirchberg, Bajorország, Németország (1999) Hattstedt, Schleswig-Holstein, Németország (2007)

Jegyzetek

További információk Tarján Önkormányzatának honlapja Tarján a funiq.hu-n Kirándulás és séta egy hagyományőrző német faluban Magyarországon - TARJÁN Átutazófilm a településről

Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:A Gerecse települései Kategória:Komárom vármegye települései