bélyegkép|263px|A Király Színház és legnépszerűbb művésznője, Fedák Sári. 1900-as évek(Ismeretlen fényképész felvétele. Topográfiai Gyűjtemény) A Király Színház 1903. november 6-án nyílt meg Budapesten, a Király u. 71. számú épületben. A színházat Beöthy László alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött.
Története 1903-ban Beöthy László egy belgrádi kávéházban bevallotta barátainak: „Elég volt az újságírásból. Színházat akarok csinálni.” Az új színház épülete a Somossy Orfeum volt eredetileg, a lerobbant épületet Rákosi Szidi (Beöthy László édesanyja) családja segítségével megvásárolta és felújította.Kellér Andor: Bal négyes páholy A munkálatok Márkus Géza tervei alapján zajlottak.https://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/markusgeza/06markus.htm
A színház első bemutatója Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, a valódi áttörés azonban Kacsóh Pongrác János vitézével érkezett el, amelyre 1904. november 14-én került sor. 1925-ig a Király Színház – Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékének köszönhetően – Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt. 1918–1925 között a Király Színház az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. színházaként működött; az 1918-ban alapított részvénytársaságot szintén Beöthy vezette.
Az UNIO Rt. bukása után megszűnt az állandóság a színház vezetésében, a következő 11 évben 6 igazgató vezette a társulat munkáját, rövid időket töltve el a poszton ahhoz, hogy valódi műsorpolitikát alakíthassanak ki. Beöthyt először Faludi Jenő váltotta, majd 1929 szeptemberétől Lázár Ödön volt az igazgató. Három évvel később már Föld Aurél volt a vezető, majd 1934. szeptembertől 1935. szeptemberig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, végül 1935. szeptembertől a bukásig Spitz Artúr következett.
A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A színvonal visszaesése valamint az általános gazdasági visszaesés a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát.
Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.
A Király Színház társulatához tartoztak többek között: Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környey Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád.
Jelentősebb operettbemutatói A Király Színházban csaknem 250 darabot játszottak összesen, köztük dzsessz-operettet is bemutattak, kísérleti jelleggel. A legfontosabb művek: Jacobi Viktor: Leányvásár, Sybill; Huszka Jenő: Gül Baba; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Luxemburg grófja Kálmán Imre:, Csárdáskirálynő, A bajadér, A montmartre-i ibolya; Szirmai Albert: Mágnás Miska, Mézeskalács. Chopin (Chopin zenéjének felhasználásával) Ábrahám Pál: Viktória, Hawaii rózsája
Jegyzetek
Források Magyar színházművészeti lexikon a MEK-en Az épület
További források Koch Lajos: A Király Színház műsora (1958) A Király Színház bontása Erzsébetváros honlapján
Kategória:Budapest színházai Kategória:Budapest VI. kerülete