Ecseg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Fekvése
Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.
A közvetlenül határos települések: észak felől Alsótold, északkelet felől Kozárd, kelet felől Pásztó, dél felől Csécse, nyugat felől Buják, északnyugat felől pedig Cserhátszentiván.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Pásztó felől a 2126-os, Kozárd, illetve Csécse érintésével pedig a 2128-as úton. Határszélét északon érinti még a Szécsény-Pásztó közti 2122-es út is.
Története
A község határában a Kr. e. 4. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilonavár. Az erődítmény már a 15. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.
A község római katolikus temploma középkori eredetű, tornya a 15. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése 1792-ben történt. A magasépítésű, egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, 15. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskő falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a 15. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A 16–18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.
A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az úgynevezett Horváth-kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Moravcsik Ferenc (független) 1994–1998: Moravcsik Ferenc (független) 1998–2002: Moravcsik Ferenc (független) 2002–2006: Moravcsik Ferenc (független) 2006–2010: Moravcsik Ferenc (független) 2010–2014: Moravcsik Ferenc (független) 2014–2019: Moravcsik Ferenc (független) 2019–2024: Moravcsik Ferenc (független) 2024– : Szerémyné Baráth Éva (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg román) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 15% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 0,5%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 9,1% (25% nem nyilatkozott).Ecseg Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 4,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (58,1% nem válaszolt).Ecseg Helységnévtár
Nevezetességei 300px|thumb|right|A vár a 19. század elején 280px|thumb|right|A várfalromok légi felvételen Barokk templom (1792), 15. századi gótikus toronnyal A középkori Ilonavár alapfalai. Mária kegyhely az ecsegi-csécsei út mentén, a Szuha-patak partján Kápolna-forrás (gyógyhatású vízzel) Boros úti pincesor Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, neolit kori kagylóékszer lelettel Egy 15. századi gótikus áldozókehely és egy 17. századi kódex az ecsegi betlehemessel (amelyet Vácott őriznek)
Jegyzetek
További információk Ecseg község honlapja A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései