Uszka község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése A megye keleti részén, a Szamosközben fekszik, közvetlenül az ukrán-magyar országhatár mellett.
A határ magyar oldalán csak három településsel határos: a szomszédai északnyugat felől Tiszabecs, dél felől a mindössze 2 kilométerre fekvő Magosliget (ez utóbbi a legközelebbi szomszédja), délnyugat felől pedig még érintkezik a területe Botpalád határszélével is. Északi szomszédja a már Ukrajnához tartozó Tiszaújlak (Вилок), kelet felől pedig a bő 2 kilométerre fekvő Tiszabökény (Тисобикень) külterületeivel határos.
A környék fontosabb települései közül Tiszacsécse 12, Sonkád 8, Milota 9, Tiszabecs 4, Kispalád 8, Botpalád pedig 10 kilométer távolságra található.
Megközelítése A településen végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4143-as út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok a határ magyar oldalán Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV án, mindkettő több mint 20 kilométerre. (Ukrajnai területen ennél lényegesen közelebb helyezkedik el hozzá a kárpátaljai Tiszaújlak vasútállomása, alig 5 kilométerre.
Története Uszka története
Középkor és a Csűry család alispáni korszaka (15–16. század)
Uszka neve az oklevelekben 1462-ben tűnik fel először Wyzka formában. A település kora újkori történetének meghatározó tényezője a vármegyei közigazgatásban vezető szerepet betöltő Csűry (Chyri) család szakadatlan birtoklása.
• 1463: Az első hitelesített birtokügylet során Csűry Pál, Szabolcs vármegye későbbi alispánja (1466), a települést 56 aranyforint ellenében zálogba adja Zákolyi Miklósnak. Ez a dokumentum igazolja, hogy a Zákolyi család csupán zálogbirtokosként volt jelen, míg az ősi tulajdonjog (dominium) a Csűryeknél maradt. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Sub A jelzet / Leleszi Konvent jegyzőkönyvei).
• 1476: A Rozsályi Kún család részeket vásárol a faluban, azonban a Csűryek politikai súlya (két alispánt is adtak a vármegyének: Pált és Imrét) biztosította a család helyi dominanciáját és az uszkai nemesi székhely fenntartását.
• 1581: Csűry István hivatalos tiltakozása rögzíti a család jogfolytonosságát minden külső birtokháborítással szemben. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Sub B jelzet).
• 1587. december 5.: II. Rudolf magyar király „Új Adományt” (Nova Donatio) ad ki Csűry Miklósnak és Györgynek. Az oklevél név szerint rögzíti Uszka (Ushka) birtokát és a hozzá tartozó nemesi udvarházat (Curia). Ez a dokumentum végleg lezárta a korábbi évszázadok birtokvitáit. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Sub D jelzet).
A nemesi rezidencia és birtokegyesítések (17. század)
A 17. században Uszka kiépített nemesi központtá vált, ahol a Csűryek mellett rokoni kapcsolatok révén más nemesi családok is részesedtek.
• 1610: Csűry Pál és Somogyi Anna (Somogyi Jakab leánya) házassága révén a Somogyi- és Reszegei-javak egyesültek az uszkai birtoktesttel. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Sub E jelzet).
• 1650. június 14.: Részletes osztálylevél rögzíti az uszkai nemesi udvarház belső felosztását. Az irat leírása szerint a kúria a falu mező felőli végén állt, rendelkezett „nagy kapuval” és „napkelet felőli lakóházzal”. Említésre kerül a „Bazár vize” menti gyümölcsösök és a templom körüli belső telkek felosztása a családtagok között. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Birtokosztályi iratok).
Jogfolytonosság és újjáépítés (18. század)
A korábbi feltételezésekkel ellentétben, miszerint a falu a tiszabecsi ütközet (1703) után teljesen elpusztult, a levéltári források szakadatlan gazdasági jelenlétet és a család helyben maradását igazolják.
• 1704–1720: Az iratok tanúsága szerint a család (Csűry Judit, Zsigmond és Ábrahám) már rövid idővel az ütközet után aktívan gazdálkodott a területen, telkeket (fundus) és szántókat kezeltek. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára, Szerződésgyűjtemény).
• 1724–1744: Szabolcs vármegyei nemességvizsgálati tanúvallomások (Uskai Attestatio). A szomszédos nemesek eskü alatt vallották, hogy a Csűryek „ab antiquo” (ősidőktől fogva) szakadatlanul bírták a települést. (Forrás: MNL SZSZBVL, Nemesi iratok, Litera F).
• 1779: Elkészül a végleges genealógiai levezetés (Brevis Deductio), amely hitelesen összeköti a 18. századi birtokosokat az 1463-as alispáni ősökkel. (Forrás: MNL SZSZBVL, Csűry család levéltára / Leleszi Konvent Extractus).
Későbbi birtokosok (19. század)
A 19. század elejére a tulajdonosi szerkezet tovább aprózódott. A Csűry család mellett megjelentek a Thúry, Gál, Ary, Kardos, Szilágyi és Enyedi családok is, de a falu történelmi arculatát és jogi alapjait a Csűryek három évszázados jelenléte határozta meg.
Forrásjegyzék és Levéltári rövidítések:
• MNL SZSZBVL: Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára (Nyíregyháza). A Csűry család levéltára itt kutatható.
• MNL OL: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Budapest). A Leleszi Konvent hitelesített másolatait őrzi.
• Sub A–E / Litera F: A dokumentumok eredeti, a 18. századi nemességigazolás során használt belső levéltári jelzetei.
Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezet1990–1994Mester Miklósfüggetlen1994–1998Dr. Sértő-Radics IstvánSZDSZ1998–2002SZDSZ2002–2006SZDSZ2006–2010SZDSZ2010–2014SZEMA-Összefogás2014–2019Együtt2019–2024Borbély Lászlónéfüggetlen2024–Fidesz-KDNP
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,7%-a magyarnak, 53% cigánynak, 1,3% ukránnak mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2%, református 28,2%, görögkatolikus 1%, egyéb felekezet (elsősorban szabadkeresztény) 43,9%, felekezeten kívüli 17,3% (7,6% nem válaszolt).Uszka Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 32,3% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,4% volt református, 0,5% görög katolikus, 23,1% egyéb keresztény, 2,6% felekezeten kívüli (63,4% nem válaszolt).Uszka Helységnévtár
Nevezetességek Református temploma 1805-ben épült, torony nélküli épület, mellette álló fa haranglábbal.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Uszka község önkormányzatának honlapja Uszka az utazom.com honlapján
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései