Kallósd község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zalától kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a Zalaapáti–Zalaszentgrót–Zalabér között húzódó 7352-es útból kiágazó 73 208-as számú bekötőúton érhető el. Almásházával és Bezeréddel földutak kötik össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik. A falu legjelentősebb vízfolyása a Kallósdi-patak.
Története Kallósd első említése 1217-ből való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. században a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.
Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.
Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Farkas Károly (SZDSZ) 1994–1998: Farkas Károly (SZDSZ) 1998–2002: Farkas József (független) 2002–2006: Farkas József (független) 2006–2010: Farkas József (független) 2010–2014: Farkas Andrásné (független) 2014–2019: Farkas Andrásné (független) 2019–2024: Farkas Andrásné (független) 2024– : Farkas Andrásné (független)
Kallósd község önkormányzatának hivatalos honlapja a http://kallosd.hu címen érhető el.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 72,3%-a római katolikusnak vallotta magát (24,1% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 8,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt római katolikus, 2,1% református, 1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 3,1% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).Kallósd Helységnévtár
Nevezetességei thumb|right|250px|Légifotó a Szent Anna templomról
Fő nevezetessége a román stílusú Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a 13. században épült. Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel épült, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. A kő alapzaton téglafalak állnak, és azokat harang alakú lemeztető fedi. A keleti oldalon a körtemplomhoz alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn falsávok tagolják. Hasonló kerek templom áll az országhatár szlovéniai oldalán, Nagytótlakon és romos állapotban Vitenyédszentpálon (Bagod) is. A Kisalföldön Pápoc temploma hasonló. Az ilyen típusú templomokat az írott források gyakran „Rotunda ecclesia”-nak, azaz kerek templomnak nevezik. Ez a megnevezés több település (például Kerekszenttamás) nevében előfordul, és ebből arra következtethetünk, hogy azokban egykoron kerek templom állott. http://kallosd.hu/galeria/ Páduai Szent Antal kápolnája a falu központjától mintegy háromnegyed kilométerre, egy dombon áll. Ez a kápolna is búcsújáróhely, a misére sokan összegyűlnek. A mindössze 10 ülőhelyes épületben ritkán esküvőket is tartanak. Búcsú minden évben a június 13-a utáni vasárnapon van.
Jegyzetek
Források Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest Sena Sekulić-Gvozdanović (1994): Templom erődítések Horvátországban. Tankönyvkiadó, Zágráb. Bakay Kornél (1997, 1998, 2005): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. III. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc Guzsik Tamás (2001): Beszélő kövek. Dékány Tibor: Négykaréjos kápolnák nyomában. Valter Ilona (2005): Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest Szent Anna körtemplom
További információk Kallósd adatai http://kallosd.hu/
Kapcsolódó szócikkek Körtemplom Algyógy Karcsa Nagytótlak Kissikátor Kisperlász Ipolykiskeszi Bény Gerény Ják Kézdiszentlélek Székelyudvarhely Süvete
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései