Kisar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkság északi peremén fekszik, a Felső-Tisza bal partján.

Szomszédai: észak felől Tivadar, kelet (és dél) felől Nagyar, délnyugat felől Nábrád és Kérsemjén, nyugat felől Panyola, északnyugat felől pedig Gulács. Legközelebbi szomszédja a Tisza túlpartján fekvő Tivadar, mely közúti hídon is megközelíthető, s a távolsága Kisar központjától alig 1 kilométer. A legközelebbi város a 6 kilométerre délre fekvő Fehérgyarmat, a környék más fontosabb települései közül Nagyar 4, Tarpa 5, Szatmárcseke pedig mintegy 12 kilométer távolságra található. A megyeszékhely, Nyíregyháza körülbelül 80 kilométerre fekszik innen.

Megközelítése Közúton A település központján végighalad, észak-déli irányban a Beregdaróc-Csengersima közti 4127-es út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala, mert ezen érhető el a szatmári térség (illetve a 491-es főútról Fehérgyarmatnál letérve az ország távolabbi részei) és a beregi települések felől is. Az út Kisar és Tivadar közötti Tisza-hídja Vásárosnaménytól keletre az egyetlen állandó átkelőhely a szatmári és a beregi részek között, ezért a környék szinte minden települése számára fontos közúti igazodási pont.

Közúton elérhető még a község Nagyar-Szatmárcseke felől is, a 4130-as úton.

A közúti tömegközlekedést e térségben is a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasúton Vasútvonal nem vezet keresztül a településen. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a MÁV 113-as számú ának Fehérgyarmat vasútállomása, a településtől mintegy 9 kilométerre délre.

Története Ar nevét az oklevelekben 1374-ben említik először, mint a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey család-beliek birtokát.

1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyarra és Kisar-ra, mivel a falu 1393-ban már Kysar néven szerepelt az oklevelekben. A 1387-ig a Matucsinayak birtoka volt, de ekkor hűtlenségbe estek, s birtokaikat a Rosályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták. 1391-ben a Szántai Petőfiek részét a Báthoryak örökölték, s a későbbi időkben is nagyrészt Báthori-család tagjainak birtoka volt, utánuk a Bethlenek, majd a Rákócziak örökölték. A török időkben a falu sokat szenvedett. 1565-ben a faluban és környékén csata folyt. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, s az 1900-as évek közepéig végig a Károlyi családé maradt. A fenti birtokosok mellett a Drágffyak is szereztek benne részt.

Közélete thumb|right|Ami a Petőfi fából megmaradt|260px Polgármesterei 1990–1994: Toldi Albert (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Toldi Albert (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Toldi Albert (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p. 2010–2014: Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független) 2014–2019: Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p. 2019–2024: Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független) 2024– : Dr. Jámbrikné Pintér Andrea (független)

Az önkormányzat címe: 4921 Kisar, Tisza u. 6., telefon- és faxszáma: 44/510-255; e-mail címe: [email protected], hivatalos honlapja: . (Az adatok egy része elavult lehet.)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,8% volt római katolikus, 55,2% református, 1,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 10,3% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).Kisar Helységnévtár

Vallás A 2001-es népszámlálás alapján a település lakóinak a többsége, kb. 84% református vallású. Római katolikus kb. 4%, görögkatolikus kb. 2%, míg más egyházhoz, felekezethez kb. 1% tartozik. Nem vallásos, vagy nem válaszolt kb. 9%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 57,3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,6% (11,1% nem válaszolt).Kisar Helységnévtár Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Kisar önálló anyaegyházközség. Római katolikus egyház A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi Püspökség) Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, a település evangélikus vallású lakosai a Kölcsei Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány. Baptista Egyház A Magyarországi Baptista Egyház Kisari Baptista Gyülekezetéhez tartoznak a település baptista lakosai.

Természeti értékek

Petőfi-fa a településtől keletre, Nagyar közelében áll - az időközben villámtépázta fa, mely alatt a hagyomány szerint Petőfi Sándor írta A Tisza című költeményét. Kisari-dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület vagy Uszturo, vadregényes kiránduló- és sátorozóhely a Tisza árterében, Kisar mellett. Tisza folyó és árterülete

Nevezetességei Református templom: gótikus eredetű, melyet 1797-ben barokk stílusban, majd 1877-ben eklektikus stílusban átépítették. Műemléki védettség alatt áll. A műemlék törzsszáma: 8268. Református lelkészlak: 1904-ben épült, vidéki szecessziós stílusban. 1995-ben felújították. Emlékmű: Egy Vándor nevű bikának állít emléket.

centre|bélyegkép|A kisari Tisza-híd és a Tisza|760px

Jegyzetek

Külső hivatkozások Kisar honlapja Kisar térképe

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései