Kisgyalán község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése Somogy vármegye dombos keleti részén helyezkedik el, a Baté-Igal közti 6503-as út mellett, de a központján csak a Naktól Gölle érintésével idáig húzódó 6518-as út vezet keresztül. A mai helyén a község az 1700-as évek elején alakult ki, a határos községek: Büssü, Gölle, Fonó és Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő agyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.

Története Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém vármegyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom vármegyei Terjént, a Somogy vármegyei Gyalánt és Várong felét is. 1346-ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Csonka József (független) 1994–1998: Csonka József (független) 1998–2002: Csonka József (független) 2002–2006: Csonka József (független) 2006–2010: Csonka József (független) 2010–2014: Horváth Zoltán (független) 2014–2019: Horváth Zoltán (független) 2019–2024: Horváth Zoltán (független) 2024– : Horváth Zoltán (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott).Kisgyalán Helységnévtár

2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 2,7% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 4,3% református, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).Kisgyalán Helységnévtár

Nevezetességei Festetics-kastély (Gázlópusztán található, nem látogatható magánterület) 1781-ben épült, csaknem kör alaprajzú római katolikus templom, műemlék

Képek

Források Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája Karácsonyi János: Magyar nemzetségek

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései