Kishartyán (szlovákul: Malé Chrťany) község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Fekvése A település a Cserhát legészakibb vonulatai és a Karancs között fekszik, Salgótarjántól mintegy 10 kilométerre nyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkényelmesebb közúti megközelítését Balassagyarmat és Szécsény, illetve a megyeszékhely Salgótarján felől egyaránt a 22-es főút biztosítja, amely áthalad a központján. A község területén torkollik bele a főútba, délnyugati irányból a 21 134-es számú mellékút, amely Magyargéc, Nógrádmegyer és Sóshartyán településeken keresztül húzódik idáig Szécsény déli városrészei felől.
A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː .https://www.google.com/maps/place/Kisharty%C3%A1n,+aut%C3%B3busz-v%C3%A1r%C3%B3terem/@48.0843156,19.7002646,16z/data=!4m5!3m4!1s0x474013c0857f3e0f:0xcaf2138d0515230d!8m2!3d48.084312!4d19.704642?hl=hu
Története A kisközség már a középkorban létezett. Az 1548. évi adóösszeírásban teljesen elpusztult helységként van felvéve. 1562-63-ban a török hódoltsághoz tartozott, a szécsényi szandzsák községei között. A későbbi összeírásokból hiányzik. Az 1715-1720. évi összeírásban is csak 5 magyar háztartással szerepel. 1770-ben Horváth György volt a földesura. A 19. század első felében Bay Ferenc birtoka volt, akinek a halála után, 1820-ban özvegye, szül. Fáy Ilona, majd örököse, Gyürky Pál birtokába került. Később a báró Podmaniczky család is birtokos volt itt, majd Kandó Aladár volt nagyobb birtokosa és az övé volt a községhez tartozó Hadászó és Kőkút puszta, valamint a kőkút-pusztai kúria is, melyet még báró Podmaniczky Mihály építtetett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Antal Sándor József (független) 1994–1998: Varga Oszkár (független) 1998–2002: Varga Oszkár (független) 2002–2006: Varga Oszkár Iván (független) 2006–2010: Varga Oszkár Iván (független) 2010–2014: Varga Oszkár Iván (független) 2014–2017: Kovács Istvánné (független) 2017–2019: Sándor Attila (független) 2019–2024: Sándor Attila (független) 2024– : Sándor Attila (független)
A településen 2017. április 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a győztestől messze lemaradva, három jelölt közül csak a második helyet érte el.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 1,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,6% (20,7% nem nyilatkozott).Kishartyán Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,4% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,7% református, 0,2% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).Kishartyán Helységnévtár
Nevezetességei A falu római katolikus temploma, 1712-ben épült. Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templom gótikus, királyfejeket ábrázoló gyámkövei, ablakai, egyszerű pálcatagos szentségtartó fülkéje jelzik régiségét. Műemlék. Bay Ferenc síremléke. A régmúlt időkből ami a falura maradt, az Bay Ferenc síremléke a templom melletti dombon. A síremléken található szöveg jellegzetes példája a korabeli sírfeliratoknak. „Ludányi Bay Ferencz Cs.K. udvari tanácsos septemvirt, Szent István király jeles rendje keresztes vitézét, nagy hazafit, törvénytudót, igaz bírót, hív férjet, gondos atyát a haza, özvegye s árvái kesergik. Meg holt 1820-dik eszt. Febr. 4-dik napján, munkás életének 74-dik esztendejében. Elfelejthetetlen férjének emlékezetére emelte szeretett özvegye Fáy Ilona.” Harangtorony: a faluközpont meghatározó eleme. Vele szemben, a házak felett lekopott domboldal vagy inkább homokkő pad található mely közel 30 millió éves tengeri üledék, geológiai neve: slír. Kőlyukoldal: földtani képződmény a település déli irányában található oldalvölgyben lévő Kőlyuk. A több emelet magasságú homokkő falban a monda szerint egykor remeték lakóhelyéül szolgáló, illetve a törökdúlás idején a lakosság búvóhelyéül is használt üregek találhatók.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései