300px|thumb|right|Felülnézet.
Kisnamény község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik.
Szomszédai: észak felől Vámosoroszi, északkelet felől Csaholc, kelet-északkelet felől Túrricse, délkelet felől Gacsály, dél felől Császló, délnyugat felől Jánkmajtis, nyugat felől pedig Darnó.
A térség fontosabb települései közül Fehérgyarmat 17,5, Gacsály 8, Jánkmajtis pedig 3,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése A településen végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Jánkmajtis nyugati szélétől (Majtis településrésztől) Gacsályig húzódó 4141-es út, közúton ezen érhető el a két végponti településről, illetve a térség központjának számító Fehérgyarmat felől is. Jánkmajtis keleti részével (Jánk településrésszel) a 4142-es, Csaholccal a 4144-es utak kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont a Jánkmajtis megállóhelye.
Története Kisnamény nevét az oklevelek a 15. században említik először. A településnek ekkor már egyháza és papja is volt: 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizetett pápai adóba a fennmaradt adatok alapján. A falu nevét ekkor Nomen-nek írták, 1387-ben Kysnomyn, 1462-ben Namen-nek írták.
A település a Matucsinayak ősi birtoka volt.
A 14–15. században a Drághfi családnak volt itt birtoka.
1524-ben Dorchánnyi Péter, 1585-ben Lónyay István, 1614-ben Macskássy Mihály, 1640-ben Németh Pál, 1744-ben gróf Teleki Mihály, majd az Ajtay, Becsky, Domahidy és Kölcsey családok a birtokosai.
1670-ben a vármegye itt tartotta gyűlését is.
A 19. század első felében a Tolnay, Domahidy, Isaák, Gulácsy, Mándy családok.
Az 1900-as évek elején nagy birtoka volt itt Hadik-Barkóczy Endrének; egyrészét a Domahidayaktól, más részét az úrbéresektől vette gróf Hadik Ilona.
A településen Domahidy Kálmán épített magának kúriát.
A Rozsályi vár tőszomszédságában gyakran érte a háborúval járó veszedelem.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kővári István (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Kővári István (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Kővári István (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Kővári István (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Kővári István (független) 2010–2014: Bihariné Kékesi Ibolya Zsuzsanna (független) 2014–2019: Bihariné Kékesi Ibolya Zsuzsanna (független) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p. 2019–2024: Tar Csaba (független) 2024– : Tar Csaba (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 11,3% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 70,2%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 0,3% (14,9% nem válaszolt).Kisnamény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 83%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 1,4% ukránnak, 0,7% románnak, 0,3% örménynek (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,7% volt római katolikus, 43,2% református, 5,4% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).Kisnamény Helységnévtár
Nevezetességei Református templom - A 20. század elején 1907-ben épült eklektikus stílusban.
Itt születtek, itt éltek Hegymegi Kiss Áron püspök itt született 1815. november 2-án. Sokáig itt élt Gyarmathy Zsigmond (1930–1994) tanár, művelődésszervező, levéltáros.
Források
Jegyzetek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései