Kisléta

Kisléta község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése A Nyírség déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától 32, a környező települések közül Nyírbogáttól és Máriapócstól egyaránt 6-6, Nyírbátortól 12, Nagykállótól pedig 18 kilométerre.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Nyíregyháza-Nagykálló-Nyírbátor közti 4911-es útról Máriapócsnál, vagy a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főútról Nyírbogátnál letérve, mindkét irányból a 4929-es úton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, de megállási pontja itt nincs a vasútnak, épp csak elhalad az északi határszéle mellett. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Máriapócs vasútállomás kínálja, a központtól bő 2,5 kilométerre északkeletre.

Története

Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetségbeliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthori-család birtokai közé tartozik.

Templomát a reformátusok a 16. században vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. A 17. században a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. században több nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy család és Jósa család, mely a nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. században a Barkóczi, Jósa és Gulácsy családok birtoka.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével.

Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó, Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920 körül a Gencsy család birtokos a településen.

2009. augusztus 3-án a faluban, a Bocskai utcában rasszista sorozatgyilkosok sörétes puskával többször rálőttek a 45 éves özvegy Balogh Máriára és 13 éves lányára. Az özvegyasszony a helyszínen meghalt, a lány életveszélyes sérüléseket szenvedett, amelyek maradandó fogyatékosságot okoztak számára.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pénzes Sándor (SZDSZ) 1994–1998: Pénzes Sándor (SZDSZ-MSZP) 1998–2002: Pénzes Sándor (független) 2002–2006: Pénzes Sándor (független) 2006–2010: Pénzes Sándor (független) 2010–2014: Ifj. Madácsi Imre (Fidesz-KDNP) 2014–2016: Madácsi Imre (Fidesz-KDNP) 2016–2017: Madácsi Imre (független) 2017–2019: Pénzes Sándor Károly (független) 2019–2024: Pénzes Sándor Károly (független) 2024– : Madácsiné Orosz Brigitta (független)

A településen 2016. április 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi polgármesterről a Nyíregyházi Törvényszék még az előző év őszén kimondta, hogy egy korábbi, felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásával végződött büntetőügye miatt méltatlanná vált a tisztségére. Madácsi Imre ennek ellenére elindult a választáson (immár pártszínek nélkül), és a meglehetősen nagy számú, összesen hét jelölt között magabiztosan, csaknem abszolút többséggel sikerült megerősítenie a pozícióját. Méltatlansága viszont továbbra is fennállt, ezt 2017 januárjában mondta ki jogerősen a Nyíregyházi Törvényszék, amelynek ítélete alapján mégis távoznia kellett a község éléről.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,1%, református 28%, görögkatolikus 34,1%, felekezeten kívüli 11,7% (11,6% nem válaszolt). Kisléta Helységnévtár

2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,9% volt római katolikus, 19,5% református, 18,8% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 1,8% felekezeten kívüli (50,2% nem válaszolt).Kisléta Helységnévtár

Nevezetességei Református templom - 1336-ban Szent János apostol tiszteletére szentelték fel. A 16. század közepén már református templom.1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a reformátusoktól, s visszaadta a katolikusoknak. Az ónodi országgyűlés azonban újra a reformátusoknak ítélte.A templom tornyát, mely a nyugati homlokzat előtt áll, késő barokk stílusban 1827 és 1831 között építették. Gencsy család kastélya Kastélypark - A parkot még a Gencsy-család telepíttette. Az 1977 óta védett parkban található a vármegye egyik legnagyobb liliomfája. A sétányok mellett öreg, nagy termetű fekete diófák, ritka vasfák és fatermetű somokat láthatunk, de élnek itt naggyá nőtt példányok lucfenyőkből, juharfélékből, vörösszilekből és vérszilvákból is.

Híres személyek

Itt született 1823. május 11-én Mezey József költő és festőművész. Dr. Jósa István Kislétai volt lakásának és Különös Ispotály helyét emléktáblával 1973. április 24-én, Báthori István Múzeum emléktáblával jelölte meg. Dr. Jósa István Szabolcs Vármegye első, 50 évig tartó főorvosának, 30 évig Kislétai lakosnak ünnepségeket rendeztek, mely keretén belül emlékkiállítás megnyitójára került sor.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs vármegye települései