Kömörő község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése Az Alföldön, Szatmárban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szamosközben fekvő település.
A megyeszékhely, Nyíregyháza kb. 75 km, Fehérgyarmat 9 km, Penyige 5 km, Túristvándi 5 km, Kölcse 13 km, Tiszabecs 21 km, Mánd 8,5 km, Tunyogmatolcs 14 km távolságra található.
Megközelítése Közúton a 491-es főútról Penyigénél Túristvándi felé letérve, egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta vonalán Penyige vasútállomása, amely a településtől kb. 5 km-re található.
Története Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. 1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa. 1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek tett új adományt a településre.
1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai. 1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós voltak itt birtokosok.
1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye, és Mosdóssy Imre voltak birtokosai.
1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosaiként vannak feltüntetve.
A 18. században még a Kölcseyeké, de később egészen a Kende családé lett.
A 19. század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok voltak.
A 20. század elején Kende Zsigmond a nagyobb birtokosa.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Juhász Ferencné (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Juhász Ferencné (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Juhász Ferencné (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2003: Juhász Ferencné (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2003–2006: Juhász András (független) == Kelet-Magyarország, 2003. nov. 17. 5. p. 2006–2010: Juhász András (független) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 3. 3. p. 2010–2014: Juhász András (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Juhász András (Fidesz–KDNP) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p. 2019–2024: Karmacsi László Attiláné (független) 2024– : Nagy Zoltán (független)
A településen 2003. november 15-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 11,9% cigánynak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).Kömörő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,4% volt római katolikus, 67,1% református, 3% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).Kömörő Helységnévtár
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, mintegy 90%-a református vallású. Római katolikus kb. 5%, görögkatolikus kb. 2,5%, és nem tartozik felekezethez vagy egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt). Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kölcsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek Kömörői-erdő: Országos védettséget élvez, a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet része. Tölgy, szil, lucfenyős és kőrises erdőrészei különleges értékűek.
Nevezetességei Református templom: 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Tornyát 1842-ben emelték, romantikus stílusban.
Rendezvények Gömböc-fesztivál Falunap: minden év pünkösd vasárnapján
Források
Jegyzetek
További információk Kömörő honlapja Kömörő térképe
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései