Kőszegszerdahely község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban, az osztrák határtól (a Bozsok-Rohonc közti határátkelőhelytől) közúton 5 kilométerre.Michelin Magyarország első natúrparkja,Volter Edina: A határmentiség kiaknázott és kiaknázható erőforrásai Vas megyében 74. o. az Írottkő-Natúrpark egyik alapítója volt 1997-ben. A központi belterületen kívül lakott külterületei: Ereszténymajor, Fűtelekmajor, Zsáperhegy.Magyarország helységnévtára, 2013
Földrajzi fekvése
Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint a település nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj Alpokalja középtájának Vas-hegy és Kőszeghegyalja kistájához tartozik. A Szerdahelyi-patak mentén fekszik, Kőszegtől 7 kilométerre délnyugatra, Szombathelytől 15 kilométerre északnyugatra. Távolsága Budapesttől 238, Bécstől pedig 118 kilométer.
A község közigazgatási területét a Velem és Cák között elterülő Velemi-mező két, földrajzilag elkülönülő részre osztja ketté. Lakóterülete a közigazgatási terület nagyobbik, délkeleti részének az északi harmadában helyezkedik el. A lakóterületet a környezetükből 50–60 méterre kiemelkedő dombok övezik. A Kőszegi-hegység turistatérképeKőszegi-hegység turistatérképe. szerint a dombok megnevezése és magassági adatai a következők: Irány a templomtól Domb neve Tengerszint feletti magasság ÉK Ró-hegy 330 m DK Irtás-hegy 352 m DDK Mogyorós 343 m NYDNY Zsáper-hegy 347 m A helybeliek az Irtás-hegy nevet nem használják, hanem csak magassági pontnak nevezik a Tilamos-erdő és Irtás-dűlő közötti dombot. A Tilamos név a tilalmas szó megfelelője, minthogy a nyugat-dunántúli nyelvjárásban az "l" hangot gyakran elhagyják. A térkép szerinti Mogyoróst Kiserdőnek nevezik helyileg, itt található a Westel-torony.
bélyegkép|right|250px|A Velemi-mező dűlő; háttérben a Szent Vid-hegy a kápolnával és a Kendig-hegy a villanysávval Nyugaton a község lakott területének vége egyúttal községhatár is. A ma Malommúzeumként működő egykori Schulter-malom már Velem községhez tartozik. A Velemi-mezőn túl a Kőszegi-hegység délkeleti oldalán fekszik a község közigazgatási területének kisebbik, északnyugati része, itt szőlők, gyümölcsösök és erdők vannak. Ez a terület beleesik a Kőszeg-Cák-Velem-Bozsok vonalon végighúzódó szelídgesztenyés-tölgyes sávba, ahol feltehetően az ország legnagyobb összefüggő, ráadásul őshonos szelídgesztenye állománya található.Regős 6. o. Ennek a területrésznek az Ereszténymajor (a Kőszegi-hegység turistatérképén: Wisinger major, a turistautak.hu honlapon Wiesingermajor ) a központja, ahol 400 méter tengerszint feletti magasságon található a magyarországi faóriások és famatuzsálemek között nyilvántartott 120 éves Atlaszcédrus (Cedrus atlantica).Öregfák A község közigazgatási határa a Velemhez tartozó, 502 méteres magasságban fakadó Borha-forrás felett belenyúlik a Kőszegi-hegységbe.
A szomszédos települések: észak felől Cák, kelet felől Kőszegdoroszló, délkelet felől Perenye, délnyugat felől Bozsok, nyugat felől pedig Velem. Az országhatár osztrák oldalán a legközelebbi település a mintegy 8 kilométerre fekvő Rohonc (Rechnitz).
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a 87-es főút lukácsházi szakasza, illetve Bozsok-Rohonc felől a 8718-as, Kőszeg városa felől pedig a 8719-es úton. Északnyugati szomszédjával, a zsáktelepülésnek számító Velemmel a 87 126-os számú mellékút kapcsolja össze.
Megközelítése Közúton A település Kőszeghegyalja úthálózatának a központja. A Kőszegi-hegység és a Gyöngyös-patak közötti terület közlekedési hálózatának természetes támpontjai ősidőktől fogva a patakvölgyek.Víz előtti 3. old. A 8-as főuttól Szombathely és a kőszegi határátkelőhely felé vezető 87-es főútról Lukácsházánál nyugatra leágazó 8718-as út a kőszegszerdahelyi templommal szembeni hídig a Szerdahelyi-patak völgyének északi oldalán halad. Ez az út a falu keleti részén fut össze az ugyancsak a 87-es főútból a kőszegi vasútállomásnál a Gyöngyös-patakon áthaladó, északnyugati irányba elágazó, majd nyugati, később délnyugati irányba forduló 8719-es úttal. A kőszegszerdahelyi Mindenszentek-templomnál a 8718-as út délnek fordul Bozsok felé és innét ágazik el belőle északnyugati irányba a 87 126-os számú mellékút Velem felé. bélyegkép|jobbra|250px|A 8718-as út Kőszegszerdahely központjában, a velemi elágazástól dél felé nézve; a távolabbi villanyoszlop mögött kivehető a Szerdahelyi-patakon áthaladó híd betonkorlátja
Velem túlsó végétől a Kőszegi-hegység oldalában az 1960-as években épített Terv-út vezet Kőszegre, több helyen szerpentines szakaszokkal. Bozsok túlsó végén ismét elágazik az út. A 8718-as út nyugatra a rohonci határátkelőhelyhez vezet, dél felől viszont becsatlakozik a Szombathely felől Bucsu községen keresztül érkező 8717-es út. Utóbbi az 1990. évi rendszerváltásig a vasfüggönynek nevezett határsávon/nyomsávon belülre esett, ezért közúti közlekedésre nem volt használható.
Kőszegszerdahely tehát közúton Szombathely felől és Kőszeg felől is kétféleképpen is megközelíthető: a megyeszékhely északnyugati részétől (Olad) előbb nyugatra, majd Bucsutól északra és Bozsoktól északkeletre haladva, illetve Szombathelyt északi irányban a 87-es főúton elhagyva Lukácsházánál nyugatra kanyarodva, Kőszeg felől pedig a várostól délnyugati irányba haladó 8719-es úton, vagy a Terv-úton keresztül. Ugyanakkor a község közigazgatási területével délkeletről határos Perenye közvetlenül csak földúton keresztül érhető el, közúton csak Kőszegdoroszló, Lukácsháza és Gencsapáti községeken keresztül, 12 kilométeres kerülővel.
Vasúton A kőszegi vasútállomás 6,5 km-re, a lukácsházi 5,5 km-re, a szombathelyi 18 km-re található. Szombathely közvetlen vasúti összeköttetésben áll a jelentősebb városokkal, így Budapesttel, Győrrel, Péccsel, illetve közvetve, Szentgotthárdon keresztül Graz-cal, és Sopronon keresztül Béccsel, illetve Bécsújhellyel.
Repülőterektől való távolság
Ország Főváros/Egyéb település Távolság (km) Repülőtér Távolság (km) IdőEgyes fővárosoktól és repülőtereiktől való távolságok: Szlovákia Pozsony/Bratislava 136 Airport Bratislava 146 2 ó 54 p Magyarország Budapest 238 Liszt Ferenc Nk. Repülőtér 257 4 ó 31 p Horvátország Zágráb/Zagreb 210 Zračna luka Zagreb 236 3 ó 49 p Szlovénia Ljubljana 283 Aerodom Ljubljana 285 4 ó 24 pAusztria Bécs/Wien 118 Flughafen Wien-Schwechat 119 2 ó 30 pEgyéb repülőterektől való távolság: Magyarország Győr 103 Győr-Pér 130 2 ó 37 pMagyarország Sármellék 102 Hévíz-Balaton Airport 114 2 ó 45 p Ausztria Graz 107 Flughafen Graz 110 1 ó 47 p
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Udvardi László (független) 1994–1998: Udvardi László (független) 1998–1999: Udvardi László (független) 2000–2002: Molnár János László (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2003–2003: Bíró András János (független) 2004–2006: Acél Erzsébet (független) 2006–2010: Acél Erzsébet (független) 2010–2014: Takács Péter László (független) 2014–2019: Takács Péter László (független) 2019–2024: Takács Péter László (független) 2024– : Nagy András (független)
A településen 2000. február 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A következő rendes választási évben, 2002-ben sem polgármester-, sem képviselő-testületi választást nem lehetett tartani Kőszegszerdahelyen, elegendő számú jelölt hiányában. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg, ezúttal nem kevesebb, mint öt polgármesterjelölt részvételével. A megválasztott faluvezető viszont még az év vége előtt elhunyt, ezért 2004. január 18-án újabb időközi választást kellett tartani.
Népesség
Az 1784. évi első magyarországi népszámláláskor Szerdahely lakossága (jogi népesség) 253 fő volt. Fényes Elek, 1851-ben 351 főről írt. Dvorzsák János az 1891. évi népszámlálás alapján átdolgozott Helységnévtárban Szerdahely és Felső-Fűtelek helységnév alatt 391 római katolikus és 1 ágostai hitvallású lakost említ.Dvorzsák A 19. század végi helyzetet tükröző, Borovszky Samu által összeállított, Magyarország települései könyv Vas megye kötetében 408 fővel szerepel Kőszegszerdahely, az 1910. évi népszámláláskor pedig 443 lakosú volt a falu (anyanyelv szerint 433 fő (97,74%) magyar, 9 fő (2,03%) német, 1 fő (0,26%) egyéb anyanyelvű volt).1910. évi népszámlálás 56-57. o. Az első világháború hatására a falu lakossága csökkent, majd ezt követően, 1930-ig emelkedett. Ekkor 496 fő volt a népesség. Ezt követően hosszú ideig csökkent vagy stagnált a lakosság száma, az 1930. évi szintet pedig csak 2004-2008-ban érte el, illetve haladta meg újra. A 2001. február 1-i népszámlálás adatai szerint Kőszegszerdahely belterületén 485 fő lakott 187 lakásban. A külterületeken lévő 3 lakóépületből csak az Ereszténymajor volt lakott 4 fővel, a Fűtelekmajorban és a Zsáperhegyen lévő lakóépületben nem laktak. A település lakosságszáma ezt követően 2006-ig 509 főre növekedett, majd csökkenni kezdett, amit csak 1-2 évben szakított meg a létszám növekedése. 2016 elején 464 fő lakott 199 lakásbanMagyarország helységnévtárahttp://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20109
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 6,6% németnek, 0,6% horvátnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, evangélikus 3,8%, református 2,3%, felekezet nélküli 6,8% (24,7% nem nyilatkozott).Kőszegszerdahely Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% németnek, 0,8% horvátnak, 0,6% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,3% volt római katolikus, 2,5% református, 2,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).Kőszegszerdahely Helységnévtár
Kőszegszerdahely népességének alakulását 1869-2010. között, a KSH népszámlálási adatai alapján az alábbi diagram ábrázolja:
1990 és 2022 közötti éves bontásban a következőképpen alakult a falu lakossága (év eleji adatok, fő):
Mint az 1990. utáni adatokból látható, a népesség növekedése nem csupán az osztrák határhoz való közelségnek, hanem a tudatos településfejlesztési politikának is köszönhetőː (Hegyi utca beépítése, Nyíres utca kialakítása, lakópark kialakítása a korábbi művelődési házból és annak környékén.)
Gazdaság
Kőszegszerdahelyi vállalkozások
Jelentősebb, 100 millió forint éves forgalmat meghaladó, kőszegszerdahelyi vállalkozások: Cég neve Alapítás éve Létszám Nettó árbevétel (2012, ezer Ft) Cégkivonat Fűtelek Major Kft. 2001 4 fő 239 652 http://www.ceginfo.hu/ceg/futelek-major-kft-2050215.html#cegkivonat Németh Parkett és Építőanyag Kft. 1996 2 fő 344 750 http://www.ceginfo.hu/ceg/nemeth-parkett-es-epitoanyag-kft-2052400.html#cegkivonat
Művelési ágak A község területe művelési ágak szerint a következő megoszlást mutatja:Földhivatal
Művelési ág Terület (m²) Megoszlás (%) erdő 1544642 21,0 fásított terület 63637 0,9 gyep (legelő) 47642 0,6 gyep (rét) 455309 6,2 gyümölcsös 678719 9,2 kert 54839 0,7 művelésből kivett 941328 12,8 szántó 3498809 47,5 szőlő 82802 1,1 összesen 7367727 100,0
Története
A Belső Vidráb dűlőben, a volt termelőszövetkezet istállóitól 350 m-re keletre, a Szerdahelyi-patak felé lejtő oldalon 2002-ben rézkori és bronzkori megtelepedésre utaló leleteket azonosítottak Ilon Gábor régész vezetésével.Ilon 27. o. A késő vaskorban a község területén egy kelta település állt. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető is.
Középkor