Kálló község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése Aszódtól 15 kilométerre, Budapesttől 55 kilométerre fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Erdőtarcsa, délkelet felől Verseg, dél felől Kartal és Aszód, délnyugat felől Galgamácsa, északnyugat felől pedig Erdőkürt.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Erdőkürt vagy Verseg érintésével a 2106-os, Vanyarc felől pedig a 2137-es úton. Erdőtarcsával és azon keresztül Nagykökényessel a 21 152-es út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melyről Bagnál letérve, Aszódon, Kartalon és Versegen keresztül érhető el.
180px|bélyegkép|Római katolikus Szent Pál megtérése templom
Története Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalo alakban írva és már ekkor egyházas hely volt.
Kálló település a váci püspök birtoka volt. 1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel. A török időkben, 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka. 1849-ben nagy kolerajárvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét terjedt a járvány, ekkor 134 halálos áldozata volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt. 2011-ben 1477 lakosa volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Babecz Jánosné (KDNP) 1994–1998: Babecz Jánosné (független) 1998–2002: Babecz Jánosné (független) 2002–2006: Babecz Jánosné (független) 2006–2010: Babecz Jánosné (független) 2010–2014: Ivanovics István (független) 2014–2019: Baboss Buda (független) 2019–2024: Baboss Buda (Fidesz-KDNP) 2024– : Baboss Buda (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,5% (13,8% nem nyilatkozott).Kálló Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,3% volt római katolikus, 1,7% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (47,4% nem válaszolt).Kálló Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között Szent István-szobor Szent János-szobor a plébánia kertjében Fejér Máté Szent Kristóf szobra a Szent Kristóf vendégháznál Padlásmúzeum a Szent Kristóf házban
Források Borovszky Samu: Nógrád vármegye Györffy György: Nógrádvármegye.
Jegyzetek
További információk Kálló honlapja
Kallo Kategória:Nógrád vármegye települései