Gombai és marcsa-magyari Zalka János teológiai doktor, győri püspök.

Pályafutása Zalka József és Pénzes Rozália nemes iparos szülők fia. A gimnázium négy osztályát Győrött, az V. és VI. osztályt pedig Sopronban végezte. 1838-ban Esztergomban a növendékpapok közé fölvétetvén, Pozsonyba a Szent Imréről nevezett papnevelőbe (Emericanum) küldetett. 1839-ben Nagyszombatba ment a filozófia tanulására, majd 1842-ben a bécsi Pázmáneumba, ahol a teológiát végezte 1845-ig. 1846. január 15-én szentelték pappá.

Ugyanazon év február 4-én Kőhídgyarmaton, február 22-én Dorogon lett káplán. Innét november 5-én a bécsi Augustineumba vétetett fel, ahol teológiai doktori rangot nyert. 1848. augusztus 21-én visszatért és a pest-belvárosi plébánián alkalmaztatott mint segédlelkész. 1849. október végével az Esztergomi Szeminárium egyháztörténelem és egyházjog tanárává és tanulmányi felügyelővé (prefektussá) neveztetett ki. 1853. május 28-án a Pesti Királyi Tudományegyetemen az egyháztörténelem tanárává, 1859. december 23-án esztergomi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki. 1864. december 22-én a pápa udvari káplánja lett. B. Sz. Mária széplaki apátjává neveztetett ki.

Püspöki pályafutása 1867. február 14-én győri megyés püspökké nevezték ki; március 27-én nyert pápai megerősítést. Ugyanezen évben a pápa trónálló főpapjává nevezte ki Róma városa pedig a római gróf címével tisztelte meg.

Egyházmegyéjében kánoni vizitációt végzett; bővítette a szemináriumot; templomokat, iskolákatépíttetett, apácazárdákat alapított. Püspöksége alatt 777 287 forintot áldozott jótékony célokra.

1876. július 3-án valóságos belső titkos tanácsos lett. 1892. május 5-én ünnepelte püspöki széke elfoglalásának 25. évfordulóját.

Arcképe: kőnyomat: rajzolta Marastoni József 867. (a Hajnal-Albumban.)

Művei Cikkeket írt a Religio és Nevelésbe (1845., 1848–1849.), a Társalkodóba (1846), Religióba (1850, 1853–1854.), a Családi Lapokba (1855) és a Magyar Sionba (1863–65); az Egyetemes Magyar Encyclopediának is munkatársa volt.

Örömvers, mellyet főmélt. herczeg Kopácsy József esztergomi érseknek; Magyarország prímásának... midőn Pünkösdhava 28. 1839. érseki székébe ünnepélyes szertartással iktattatnék, mély tisztelettel bemutattak a szent Imre herczegről nevezett intézet növendék-papjai. Pozsony Alkalmi vers Altieri Lajos bécsi követ távoztakor... Synopsis praelectionum ex historia ecclesiastica in usum academicum concinnata. Pest, 1854 (kőnyomat) Emlékkönyv az esztergomi főtemplom 1856. aug. 31. végbement felszentelésére. Pestini, 1856 (németül: 1857) Series Chronologica Archi-Episcoporum Strigoniensium (az 1856. megjelent Memor. Basil. Strig. Cons. cz. mű II. részét képezi) Emlékoszlop, melyet mélt. és főt. Galánthai Fekete Mihály úr tiszteletére, midőn ötvenéves papságának hálaáldozatát az esztergomi új basilikában első aranymisét 1857, május 24. istennek bemutatá, emeltek őszinte tisztelői. Pest, 1857 Mária-czelli utitárs, a nagy Mária-czelli hétszázados ünnepre 1857. szept. 8-ra. Pest, 1857 Mária-czelli emlékkönyv az 1857. szept. 8. magyar országos búcsújáratról. Pest, 1857. Szövegábrákkal és 3 kőny. képpel. Mária-czelli liliomok. Az 1857. szeptember 8. Mária-czelli magyar országos búcsújáratra vonatkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek, utazási rajzok, versezetek s egyházi beszédek gyűjteménye. Pest, 1858 Magyarország prímásának (Scitovszky) aranyáldozata 1859. nov. 6. Pest, 1859 Arany-misei koszorú főmag. s főtiszt. Scitovszky János... félszázados papsága 1859. november 6. bemutatott hála-áldozatának emlékéül. Pest, 1859 Szentek élete. Eger, 1859–76. Öt kötet. (Zsihovics Ferenczczel és Debreczeni Jánossal. 2. kiadás. Pest, 1861–76.) Allocutio quam... Jaurinensis ecclesiae episcopus occasione canonicae sue in sedem episcopalem introductionis die V. Maji 1867. ad clerum dioecesanum habuit. Pestini, 1867 (egyben magyarul és németül) Főpásztori körlevél, melyben Ő Szentségének a bőjt és húsos eledelektől való megtartóztatás figyelmére nézve kibocsátott enyhébb határozatát híveivel közli. Győr, 1871 Epist. pastoralis ope cujus praesuscipiendam visitationem generalem per ambitum dioeceseos annunciat, Győr, 1873 Epist. pastoralis, per quam puncta visitationem dioeceseos generalem respicientia communicantur. Győr, 1873 Ep. pastoralis, ubi conspectum visitationis canonicae super ecclesia cathedralis ab 1872-74. institutae exhibet, Budapestini, 1874 Főpásztori körlevél IX. Pius pápa püspökké szenteltetésének félszázados évfordulója altalmából. Győr, 1877 Főpásztori körlevél a vallástalanságról, mint jelen korunk erkölcsi és anyagi hanyatlásának szülő okáról. Győr. 1879 Főpásztorí körlevél azon kötelességekről, melyekkel az alattvalók fejedelmök iránt tartoznak. Győr, 1879 Főpásztori körlevél a tíz parancsolatok negyedik pontjáról. Győr, 1889 Főpásztori levelek, melyeket a győri egyházmegye híveihez kibocsátott. Összegyűjtötte Gerebenics Sándor. Győr, 1898

Szerkesztette a Katholikus Néplapot 1849–1850-ben Pesten, a Keresztény Naptár 1850–1854. évfolyamait és a Religiót 1856–1858, szintén Pesten. Az ő és Simor János pártolása mellett jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (Szerk. Ráth Károly és Rómer Flóris).

Jegyzetek

Források

További információk Bishop János Zalka, Catholic-Hierarchy

Kategória:Magyar teológusok Kategória:Győri püspökök Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók