Magyaregres

Magyaregres község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése A vármegye középső részén fekszik, a Dunántúli-dombság egyik völgyében, a Balatontól délre, a megyeszékhely Kaposvár északi szomszédságában, a város központjától 10 kilométere.

A közvetlenül határos települések: észak felől Somogygeszti, északkelet felől Mernye, kelet felől Somogyaszaló, dél felől Kaposfüred (Kaposvár része), délnyugat felől Juta, nyugat felől Várda, észak-északnyugat felől pedig Alsóbogát. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugati irányban még Somogyjáddal is, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 67-es főút, ezen közelíthető meg északi és déli irányból is. Központját azonban a főút keletről elkerüli, lakott területe csak az abból Kaposfüredtől északra kiágazó 67 105-ös számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten egy rövid szakaszon érinti még a 6548-as út (a 67-es egy korábbi, településeken áthaladó, de már mellékúttá visszaminősített nyomvonalrésze) is. Az itt nem említett, egyéb települési szomszédaival nincs kiépített közúti kapcsolata.

Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a érinti, de annak megállási pontja nincs a határai között.

Története

A falut először II. András 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említette Egis néven.In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera. Az 1327-1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt volt említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Esterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.

1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.Dunántúli vármegyék (1939)

2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Finta Endre (független) 1994–1995: Finta Endre Lajos (független) 1995–1998: Hatta József (független) 1998–2002: Hatta József (független) 2002–2006: Bók László (független) 2006–2010: Bók László (független) 2010–2014: Bók László (független) 2014–2019: Bodor Zoltán (független) 2019–2024: Bodor Zoltán (független) 2024– : Bodor Zoltán (független)

1995. június 18-án időközi polgármester-választást tartottak a településen, miután Finta Endre magánéleti okokra hivatkozva lemondott a tisztségről.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 12,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 19,3% (18% nem nyilatkozott).Magyaregres Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 8% református, 2% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).Magyaregres Helységnévtár

Nevezetességei

A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.

A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.

Források Dunántúli vármegyék (1939)

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései