Márkháza

Márkháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település a Keleti-Cserháthoz tartozó Kakukk-hegy lábánál. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Közúton legegyszerűbben a 21-es főút felől közelíthető meg, amelyről kevéssel a 36. kilométer előtt, Tar külterületén kell letérni északnyugati irányban, a 21 135-ös számú útra. Ez az út áthalad Márkháza közigazgatási területén, de a belterületét illetően a község zsákfalunak tekinthető, mivel csak egy útvonalon, a Nagybárkány területén kelet felé kiágazó, 21 137-es jelzésű mellékúton érhető el. A 21-es főút elágazásától számítva Márkháza központja nagyjából 8 kilométerre található. A 21 135-ös út egyébként Nagybárkány után továbbhalad Salgótarjánig, így Márkháza ugyanezen az úton a megyeszékhely felől is elérhető.

Közeli települések: Nagybárkány 4 kilométerre, Sámsonháza és Nagykeresztúr 4,5-4,5 kilométerre, Kisbárkány és Lucfalva pedig 5 kilométerre. A legközelebbi város, Salgótarján 14 kilométerre található (Bátonyterenye légvonalban közelebb fekszik, de közúton csak hosszabb útvonalon érhető el).

Története

Árpád-kor (12-13. század) Márkháza a középkorban már fennállt. Az Árpád-kori település a községnév attól a Sámsontól származik, aki II. Béla király korában Borics trónkövetelő híveként lovagvárat kapott, ami a 13-15. század között Fehérkő váraként vált ismertté, de 1472-ben már bizonyosan romokban hevert.

A legenda szerint a hírhedt rablólovag fia, Márk lehet a falu névadója. Míg egyik fiúgyermekéről Sámsonról kapta a nevét Sámsonháza, addig lányáról Luciáról kapta a nevét Lucfalva.

Anjou kor (14. század)

Vegyesházi királyok kora (14-15. század)

Török hódoltási idők (15-17. század) 1548-as összeírásokban a törökök által teljesen elpusztított helyként szerepelt.

18-19. század A 18. század elején néhány szlovák nemzetiségű család telepedett le, erre utalnak a máig is ismert szlávos csengésű dűlőnevek: Kopanyica, Kapusznyica, Vreska, valamint az, hogy a községet Tót-marokháza néven is ismerték egykoron.  Máig is fennmaradtak az erről tanúskodó születési anyakönyvi Kivonatok az 1800-as évekből. 1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba.

Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.

1770-ben Jáni László özvegye, Lipthay János és László voltak a település birtokosai. "MAROKHÁZA. Tót falu Nográd Várm. földes Ura Mihaleczky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nagy Barkánynak szomszédságában, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai selejtesek." A 19. század elején pedig Michaleczky János és Irsay György birtoka volt.

1897-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a község negyedrésze leégett.

20. század A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1956. október 27 vagy 28:

Zsélyi István gépkocsivezető egy kisebb csoporttal körbejárta a környező községeket, terjesztve a forradalmi eszméjét, majd ezt követően (vagy talán már ezt megelőzően) megalakult a faluban a forradalmi tanács, amelynek tagjai volt többek között Garamvölgyi Kornél is.

Személyi adattár.

Garamvölgyi (Mucsina) Kornél: Márkházán született 1907. február 4-én. Anyja neve Mikuska Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a márkházai forradalmi tanácsnak, amiért közbiztonsági őrizetbe vették. (Bátyja volt dr. Garamvölgyi Antalnak, a megyei nemzeti bizottság elnökségi tagjának.)

Márkháza elnevezésének változása Markhaza (1439); Markháza (1728); Marokháza/Marocasa (1785); Marokház (1815); Marokház (1863); Marokház (1882); Tót- Marokháza (1892); Márkháza (1906-)

Népesség A település népességének változása:

1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba. 1785-re az itt lakók száma már elérte a 229 főt, ugyanakkor az 1828-as évre megcsappant a lakosság száma, ami annak tudható be, hogy a szomszédos településekre költöztek. 1850-es évektől az 1880-as évekig növekszik a község népessége, ugyanakkor a kolera járvány itt is szedte az áldozatait így a falu népessége megcsappant. Az 1880-as évektől 1941-ig növekedett a község és elérte a legnagyobb népességszámát, ekkor 346-an éltek itt. A későbbi megcsappanást annak tudható be, hogy több család elköltözött vagy kitelepítették őket, viszont ez megkérdőjelezhető, mivel a népszámlálásnál a község lakosságának egésze magyarnak vallotta magát. Valószínűleg az elköltözötte közül sokan szlovák nyelvterületre költöztek. A falu népessége ettől fogva csökkenni kezdett.

1910-ben 303 lakosából 301 magyar volt. Ebből 289 római katolikus, 10 evangélikus, 4 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 34,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,1%, református 0,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,7% (2% nem nyilatkozott).Márkháza Helységnévtár

2022-ben a lakosság 96,2%-a vallotta magát magyarnak, 34,9% cigánynak, 0,4-0,4% szlováknak, szerbnek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64,3% volt római katolikus, 1,7% református, 2,1% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (12,2% nem válaszolt).Márkháza Helységnévtár

210px|bélyegkép|Krisztus Király templom

Nevezetességei Krisztus Király templom Zarándokútvonal A községből kiinduló turista utak egyike a Márkháza-Mátraverebély Szentkút zarándok hely között erdei úton lehet áthaladni, ahol egy ősborókás erdő is található.

Közélete

Polgármesterei 1990–1994: Dr. Brenda Péter (független) 1994–1998: Dr. Brenda Péter (független) 1998–2002: Dr. Brenda Péter (független) 2002–2006: Dr. Brenda Péter (független) 2006–2010: Dr. Brenda Péter (független) 2010–2014: Dr. Brenda Péter (független) 2014–2019: Ipolyi János Lajos (független) 2019–2024: Ipolyi János Lajos (független) 2024– : Dr. Mravcsik Zoltán (független)

Jegyzetek

Források

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye. Országos Monografia Társaság. 1896–1914. (https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0013/13.html - 2020.12.11.) Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest. 1836–1841. KSH történeti helységnévtárak (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MoTortHelysegnevt - 2020.12.11.) Vályi András: Magyar országnak leírása. I–III. Pest. 1796–1799.

További információk Márkháza Önkormányzatának honlapja Márkháza az utazom.com honlapján A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései