Méhtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése A vármegye keleti szélén, a Szatmári-síkságon fekszik, közvetlenül Magyarország és Románia határa mellett, alig néhány kilométerre a két ország és Ukrajna hármas határától.
Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Nagyhódos, kelet felől Garbolc, délnyugat felől Zajta, nyugat felől pedig Rozsály. Délkeleti és déli irányból a romániai Szárazberekhez (Bercu) és Kispeleskéhez (Pelișor) tartozó területek határolják.
A vármegye nagyobb városai közül a megyeszékhely Nyíregyháza 110, Vásárosnamény 56, Mátészalka 49, Csenger pedig mintegy 20 kilométerre fekszik Méhtelektől. A környék fontosabb települései közül Kölcse 20, Csaholc 14, Túrricse 10, Tisztaberek 7 kilométer távolságra található; a legközelebbi szomszédja a mindössze 3 kilométerre fekvő Garbolc.
Megközelítése A településen végighalad, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban a 4143-as út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV án.
Története bélyegkép|balra|Méhteleken talált neolitikus Vénusz-szobrocska A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét.
Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták.
A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közül való.
Az 1400-as években a Báthori-család volt birtokosa, majd hosszú ideig a Rozsályi Uradalom birtokai közé tartozott.
1620-ban Bethlen Gábor Szentpáli Zsigmondnak adományozta a települést, akitől később újra a Rozsályi uradalomhoz került.
A 18-19. században több tulajdonosa volt, így a Maróthi, Becsky, gróf Teleki és Eötvös családok is birtokosai voltak.
1847-ből fennmaradt népszámlálási adatok alapján 368 lakosa volt a településnek.
1870-ről feljegyzett adatok alapján ekkor nagy tűzvész pusztított a településen.
1911-1913 közötti időkről valaki feljegyezte, hogy Méhteleken 370 református és 192 egyéb vallású lakos élt itt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Máté Béla (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Máté Béla (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Máté Béla (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Máté Béla (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Máté Béla (független) 2010–2014: Czuprák László (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Czuprák László (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Fehér Sándor (független) 2024– : Fehér Sándor (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 57,9%, görögkatolikus 6%, felekezeten kívüli 1,7% (20,1% nem válaszolt).Méhtelek Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 68,8% református, 4,8% görög katolikus, 3,8% egyéb keresztény, 4,5% felekezeten kívüli (15,4% nem válaszolt).Méhtelek Helységnévtár
Nevezetességei Református templom – Feltehetően a XV. században épült. 1653 körül átépítették, 1777-ben renoválták. Az eredetileg egyhajós, támpilléres szentélyű gótikus templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. 1929-ben teljesen átalakították, kétszeresére bővítették és északi homlokzata elé – ez eredetileg oldalhomlokzat volt – új, neogótikus tornyot építettek ez alá helyezve a főbejáratot. A templom belső terében jelenleg sík, vakolt mennyezet, a bejárattal szemben a szószék, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fa karzat található.Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 292. ; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 735. . 19. század-i lakóház – A jellegzetes, népi építészet stílusát magán viselő középparaszti, vályogból készült, oldaltornácos épület a Rákóczi u. 27. sz. alatt található.
Jegyzetek
További információk Méhtelek az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései