Joseph Louis François Bertrand (Párizs, 1822. március 11. – Párizs, 1900. április 5.) francia matematikus.
Életpálya Kilencéves korától anyanyelvén kívül latinul beszélt és tizenegy éves korában, mint a Lycée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján később 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment és mérnöknek tanult, de 1846-ban elhagyta a pályát, hogy magát a matematikának szentelje. 1862-től az École Polytechnique és a Collège de France tanára volt. 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, 1874-től pedig annak állandó titkára és 1884 óta egyszersmind a Francia Akadémia tagja is volt.
Kutatási területei 1856-tól a matematika számos területén alkotott, így a számelmélet, differenciálgeometria, valószínűségszámítás, a termodinamika, valamint a közgazdaságtan matematikai elmélete területén. Prímszámokra vonatkozó sejtését, mely szerint minden 2-nél nagyobb egész szám és annak kétszerese között van legalább egy prímszám, később Csebisev bizonyította be. Több valószínűségszámítási paradoxon megfogalmazása is fűződik a nevéhez, valamint a közgazdaságtanban az oligopólium jellegű piaci magatartásra vonatkozó játékelméleti Bertrand-paradoxon.
Írásai Arago et sa vie scientifique (Párizs, 1865) Les fondateurs de l'astronomie moderne (1865) Rapport sur les progrès les plus récents de l'analyse mathématique (1867) L'académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868)
Számos tankönyvet írt.
Szakmai sikerek 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, és 26 éven keresztül titkára volt, 1884-től a Francia Akadémia tagja, 1858-tól a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagja,
Jegyzetek
Források
Kategória:1822-ben született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek Kategória:Francia matematikusok Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:A Francia Akadémia tagjai Kategória:A Royal Society tagjai