Nyírvasvári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Fekvése A vármegye keleti-délkeleti részén, a Nyírség peremén fekszik, Nyírbátor keleti szomszédjában, a várostól 7 kilométerre. A megyeszékhely Nyíregyházától 46, Mátészalkától 22 kilométer választja el; a környék más, kisebb települései közül Terem 9, Nyírpilis 5, Nyírcsászári 8, Nyírgelse 21, Bátorliget pedig 12 kilométer távolságra található.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Nyírbátor vagy Terem érintésével, a 4915-ös úton.
Nevének eredete
Neve a Vasvár helynévből magyar névadással keletkezett. Jelentése: Vasváré, Vasvárhoz tartozó, valószínűleg a közelében álló Vasvárhoz tartozó település. A név vas eleme egyes vélemények szerint erős, vas erejével vetélkedő erődítmény, míg mások szerint a Vasvár helynevek kora középkori vasfeldolgozás emlékei. Nyír előtagja a tájegységre utal.
Története A település neve az oklevelekben 1318-ban tűnik fel először Eghazas Wosvari néven, Ekkor már temploma is volt.
A falu 1318-tól a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori-család ecsedi ágának birtokai közé tartozott, s a későbbiekben is az ecsedi várhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. 1433-ban Báthory Péternek és fiainak birtoka, de hosszabb-rövidebb ideig más birtokosai is voltak.
A 18. században lakatlanul, pusztán állt, határát ekkor bátori lakosok művelték, és ekkor birtokosai a Péchy és Luby család tagjai voltak. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Károlyi család volt legnagyobb birtokosa, de a századfordulón jelentős birtoka volt még itt Zselénszky Róbertné Károlyi Klárának is.
A település 1922-től Szatmár vármegye Mátészalkai járásának körjegyzősége volt. 1950-től nagyközség lett, és Szabolcs-Szatmár megye Nyírbátori járásához tartozott. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó nagyközség.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hudák Mihály (független) 1994–1998: Hudák Mihály (független) 1998–2002: Vajdics Mihály (Fidesz-FKgP) 2002–2006: Vajdics Mihály (független) 2006–2010: Tóth Zoltán (VVKE) 2010–2014: Tóth Zoltán (független) 2014–2019: Szép Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Hornyák János (független) 2024– : Hornyák János (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 9,1%, görögkatolikus 39,4%, felekezeten kívüli 3,8% (29% nem válaszolt).Nyírvasvári Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 11,9% református, 43,4% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,7% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).Nyírvasvári Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus kápolna – Az 1780-as években épült, késő barokk stílusban. Az épület egyhajós, egyszerű huszártornyos. Görögkatolikus templom Vasvári Pál mellszobra – 1976-ban Rátonyi József készítette. Vasvári Pál (1826–1849), az 1848-as események egyik vezére itt töltötte gyermekkorát. Édesapja Fejér Pál görögkatolikus lelkész volt. Fia, Fejér Pál az itt töltött évek emlékére változtatta nevét Fejérről Vasvárira.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Nyírvasvári az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szatmár vármegye települései