A vastagcsőrű kitta vagy tajvani kék szarka (Urocissa caerulea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Tajvan jellegzetes, endemikus faja, a szigetország nemzeti madara.
Rendszerezése A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1863-ban.
Előfordulása Tajvan szigetén honos, 300-1200 méteres magasságban. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és a hegyek lejtői. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Ez a madár körülbelül akkora, mint a szarka (Pica pica), de a farka hosszabb. Testhossza 68 centiméter, testtömege 254-260 gramm. A szárnya 18–21 centiméter, farka pedig 40 centiméter hosszú. Hím és tojó tollazata hasonló. A feje, nyaka és begye fekete. Szemei sárgák. Csőre és lábai vörösek. Tollazatának többi része sötétkék és lila színű. Szárnyain és farkán fehér csíkok vannak. bélyegkép|190px|A fánbélyegkép|220px|és a levegőben
Életmódja A hat vagy ennél is több fős csoportokban repülő madarak megtalálhatók az ember háza és szántóföldje mellett. Sorban repülnek; repülés közben majdnem érik egymás farkait. Hangja hasonló a többi varjúfélééhez, vagyis károgó. Mindenfélével táplálkozik, még döghússal is. Táplálékában szerepelnek a kígyók, rágcsálók, rovarok, növények, gyümölcsök és magok. Kedvencei a füge és a papaja. Ha több táplálékhoz jut, mint amennyi kéne, a vastagcsőrű kitta elraktározza a maradékot, hogy később visszatérhessen hozzá.
Szaporodása Ez a madárfaj párban él, és a „házastársak” hűek egymáshoz. A tojó költi a tojásokat, a hím segít építeni a fészket és eteti a tojót a költés alatt. A fészket márciusban és áprilisban építik ágakból és növényekből. A tál alakú fészek az erdőben található meg. A fészekben 3–8 sötétbarnával mintázott olívazöld színű tojás van. 17-19 napig kotlik a tojó. A fiókák 78,3 százaléka marad meg. A szülők hevesen védelmezik fiókáikat és a fészket.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk Ka-shiang, Liu. "The Long-Tailed Fairy of the Forest: In Search of the Formosan Blue Magpie." Rhythms Monthly Magazine. "Formosan Blue Magpie." ROC Government Information Office. Pictures of Formosan Blue Magpie Pictures of Formosan Blue Magpie Sounds Videos of Formosan Blue Magpie (links are at the bottom) 台灣藍鵲 (in Chinese) 台灣藍鵲 (in Chinese)
Kategória:Urocissa Kategória:Madárfajok Kategória:Tajvan endemikus madarai