Peresznye (, ) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése Kőszegtől 10 kilométerre észak-északkeletre, a Kőszegi járásban, erdővel borított dombok közötti völgyben fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Répcevis, kelet felől Szakony, délkelet felől Csepreg, dél felől Kiszsidány, délnyugat felől pedig Horvátzsidány és Ólmod. Ausztria felől a két legközelebbi település Répcesarud (Frankenau) és Répcemicske (Strebersdorf).

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a 84-es főút felől lövői letéréssel, Sopronhorpácson keresztül, a 8627-es úton, vagy a 87-es főútról Kőszegen át, úgyszintén a 8627-esen. Közigazgatási határszélét délen érinti még a 8624-es út is.

Története A jelenleg 36%-ban horvát nemzetiségűek lakta település okleveles említése 1195 körülről származik. A borsmonostori apátság vásárhellyel rendelkezőSzázadok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) google könyvek birtoka volt. III. Ince pápa 1209-ben írt oklevele ciszterci kolostori majorságként (grangia) említi Peresznyét – azonban ezt alátámasztó további okiratok erről nincsenek , Kovács Ignác 1904-ben írt közleménye alapján helye a falu határban lévő „erdőhegyaljában” található.Ferenczi László: A ciszterci birtokszervezés és tájátalakítás elemei a borsmonosto-ri apátság példáján , Soproni Szemle LXIV. évfolyam 2. szám - 2010 1222 táján Sopron vármegyében – több más településsel egyetemben – először vezették be a földesúrnak a majorsági jellegű szőlőterületek használata után fizetendő csöböradót.Történelmi szemle, 38. kötet (16., 22. oldal) - Akadémiai Kiadó, 1996 google könyvek A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is nagy számban lakják horvát nemzetiségűek, bár mára arányuk 40% alá csökkent. Kőszeg védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat a 16. század első felében.Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.) A Jurisics család után 1568-ban Szigetvár elfoglalása következtében, Kanizsa átadásáért Nádasdy Tamás és Ferenc fia nyerte el az apátságot és birtokait, később – Nádasdy III. Ferenc gróf 1671-es lefejezése után – 1676-tólNádasdy Ferenc Múzeum Nádasdy Krisztina (hozzáférés: 2014. június 9.)Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde - Deutschkreutz (53. oldal) - 1951 (német nyelven) (hozzáférés: 2014. június 6.) Esterházy Pál volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A 19–20. század fordulóján a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

Vályi András szerint „PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli.”

Fényes Elek szerint „Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz.”

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben Sopron vármegye Pulyai,lib.ksh.hu Magyarország Helységnévtára 1877 (43. old.) míg 1882-ben már Csepregi járásáhozlib.ksh.hu Magyarország Helységnévtára 1882 (687. old.) tartozott. 1950-ben az addig Sopron vármegyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság nagyjából harmada horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.

2011. november 19-én adták át hivatalosan az 1960-as években épült, majd újjáépített kultúrházat. 2014. március 29-én került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fitnesz-eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.

Közélete Polgármesterei +PolgármesterMegjegyzés1990–1994Grüll Jánosfüggetlen1994–1998Szinger Tiborfüggetlen 1998–2002Vaskó Jánosfüggetlen 2002–2004független hivataláról lemondott2004–2006Grüll Jánosfüggetlen2006–2007betöltetlen2007–2010Orbán Gyulafüggetlenidőközi választás: 2007. január 282010–2014Grüll Jánosfüggetlen2014–2019független2019–2024Orbán Gyulafüggetlenhivatalában elhunyt2024–2024Grüll János alpolgármester2024–Kornfeind Józseffüggetlen A településen 2004. szeptember 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

A következő rendes önkormányzati választás napján, 2006. október 1-jén sem polgármester-, sem képviselő-választást nem lehetett tartani Peresznyén, elegendő számú jelölt hiányában. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 28-án tartották meg, a polgármester-választás tekintetében 5 jelölt részvételével; a korábbi faluvezető nem indult el a posztért.

2024. január 7-én Orbán Gyula polgármester elhunyt, de a hatályban lévő jogszabályok értelmében a következő önkormányzati választásig időközi választást már nem lehetett tartani a településen; a polgármesteri feladatokat ezért a közbeeső néhány hónap folyamán ügyvezetőként Grüll János addigi alpolgármester látta el.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 35,8% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,6%, református 0,3%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 1,6% (15,2% nem nyilatkozott).Peresznye Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 28,4% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,4% szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,7% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,6% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 1,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).Peresznye Helységnévtár

Nevezetességei Középkori eredetű temploma védőszentje Szent Egyed. Az 1646. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint fallal körülvett és megerősített. 1727-ben Esterházy Dániel tataroztatta és bővítette. Barokk stílusú, berendezése is ebből a korból származik. Legutóbb 2013-ban újították fel. Széchenyi-kastély – mely tulajdonosairól több ellentmondás látott napvilágot,Számos helyen olvasható, hogy egy régebbi épület felhasználásával 1727-ben gróf Esterházy Dániel, a korábbi kuruc tábornok építtette - NB. Esterházy Dániel kuruc altábornagy már 1714. október 1-jén meghalt! Korábban viszont csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s itt hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere, Csajághy János is 1713 elején. -,továbbá, hogy későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak - NB. Virág Zsolt (Vas megye kastélyai és kúriái, 2004) szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, az épületet pusztán annyi szál fűzi hozzájuk, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József (Peresznye településtörténete, peresznye.hu) szerint viszont a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István (Magyarország művészeti emlékei I: Dunántúl, 1959) szerint pedig, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg. az első világháború után Berchtold Lipót külügyminiszter lakta, az államosítás óta szociális otthonként működik. Parkja 6,7 ha-as terület, telepített hárs, juhar, kőris és különféle fenyők facsoportjaival, Peresznye Község Önkormányzatának kezelésében áll.Őrségi Nemzeti Park Egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek - 2004. január 19. Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított 6,7 ha-os kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya. A község 2006. óta tagja az Írottkő Natúrparknak.A KvVM Természetvédelmi Hivatala Natúrparkok Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye (Hunyadi utca)A Magyarországi Horvátok keresztény Gyűjteménye című állandó kiállítás honlapja

Híres személyek Ficzkó József helyi horvát nyelven alkotó író, a korabeli nyugat-magyarországi horvát irodalom úttörő alakja Berchtold Lipót utolsó éveiben itt élt és hunyt el 1942-ben. Osztrák diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere.

Érdekességek 2021. május 15-én jelentős csapadék mellett hibrid szupercella alakult ki a település felett és heves jégesőt eredményezett, 4–5 cm jég borította be a talajt, amely a domboldalakról összegyűlve néhol félméteres jeget is eredményezett.Heves jégeső Peresznyén

Galéria

Testvértelepülések Voloder (Horvátország) Šiljakovina (Horvátország)

Megjegyzések

Jegyzetek

Források Peresznye község honlapja: Peresznye rövid története Peresznye az utazom.com honlapján

További információk

Peresznye a Kőszegi kistérség honlapján Kiss János: A katholikus Magyarország̀: a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapítsanak kilencszázados évfordulój̤a alkalmából, 2. kötet (686. oldal) – 1902 google könyvek Kenyhercz Róbert: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban A helynevek hangtörténeti forrásértéke – 443. Prezne (Sopron vm., ma Peresznye) (87. oldal); Debreceni Egyetemi Kiadó – 2013

Kategória:Vas megye települései Kategória:Sopron vármegye települései Kategória:Magyarországi horvát közösségek