Pilisszentlászló () község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban. Nevét I. (Szent) László királyról kapta.

Fekvése, környezete

A Visegrádi-hegység legmagasabban (körülbelül 360 méteres magasan), 310 és 430 méter között fekvő települése Szentendrétől mintegy 8 kilométerre, a Szentlászlói-medencében épült, jórészt a Lepence-völgyben vezető és Szentendre–Visegrád közti 1116-os út mentén; a település központjába a rövid 11 111-es út vezet. A kis hegyközi medencét minden oldalról miocén korú andezitvulkánok veszik körül. A jelentősebb magaslatok: Szent László-hegy (590 m), Rózsa-hegy (549 m), Öreg Pap-hegy (567 m), Tüskés-hegy (510 m).

Pilisszentlászlóról könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes nevezetessége (Visegrád, Dobogó-kő, Rám-szakadék, Vörös-kő, Prédikáló-szék) Fő patakja az Apátkúti-patak, de a faluban ered a Lepence-patak egyik ága is. A község teljes bel- és külterülete is a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

Története

A terület régóta lakott: a faluban bronzkori és római kori emlékek is előkerültek. Egy legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették le az akkor még Pilisnek nevezett hegységben; mások szerint lakói a honfoglalástól továbbélő szlávoktól származnak.Pilisszentlászló.hu: a környék bemutatása

Az Árpád-házi királyok vadászni jártak a közeli erdőkbe. III. Béla király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon. Ezt III. András 1291-ben a pálosoknak ajándékozta, és ők kolostorrá építették át. A Kékes-hegy lejtőjén álló, Szent László tiszteletére felszentelt monostortól keletre alakult ki a hegyről akkor még Kékesnek nevezett falu.

Gentilis bíboros, pápai követ 1308. november 10-én itt kötötte meg a helyről elnevezett kékesi megállapodást Csák Mátéval Károly Róbert királynak elismeréséről. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése (1686) után visszajöttek pálosok, és szlovák telepesekkel akik újjáépítették a falut, amit ekkortól hívnak Szentlászlónak. 1696-ban már biztosan lakott hely volt; lakosai alapvetően mezőgazdaságból és erdőművelésből éltek. A gabonát az erdőtől elhódított irtványföldeken vetették.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere részeként a lakosság harmadát, 400 főt áttelepítettek Szlovákiába. Utána a betelepülők gyorsan elmagyarosították a falut.

A délnyugati külterületén található Bükkipuszta 1947 augusztus közepén brutális sorozatgyilkosság helyszíne volt; a tettes öt tizenéves fiút ölt meg. Az áldozatok közül ketten az ottani Zbórai-birtokon laktak, hárman pedig a faluból jártak ki oda, hogy segítsenek a nyári mezőgazdasági munkákban; négyen a helyszínen elvéreztek, ötödik társuk kórházban halt meg. Nagyon valószínű, hogy ugyanez az elkövető a közelben (Pomáz külterületén) két másik gyilkosságot is elkövetett ugyanazokban a napokban. A tettes ismeretlen maradt. A korabeli propaganda azt sulykolta, hogy az elkövető volt német SS-katona lehetett, viszont a helyiek visszaemlékezései és közvetett adatok szerint valószínűbb, hogy egy volt szovjet katona lehetett — ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok sosem adtak hírt az illető elfogásáról. 1993-ra épült ki a vezetékes víz- és a telefonhálózat.

1996–2002 között felújították és öltözővel látták el a focipályát.

A mobiltelefonokhoz 2002 óta van térerő; az átjátszóállomást a templomtoronyban, környezetbarát módon rejtették el.

2003-ban nyílt meg a teleház és a szlovák közösségi ház.

Látnivalók, nevezetességek Katolikus temploma a falu egyetlen műemléke. A templomot egy korábbi, elpusztult kolostor helyén, annak alapfalain építették fel a pálosok 1770-1772 között, barokk stílusban. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálos rend címere látható: a kitárt szárnyú holló cipót tart a csőrében. 2003 óta működik a faluban a Kékvölgy Waldorf Iskola; megalakításával sikerült megmenteni a helyi iskolát az összevonástól, körzetesítéstől. Hobo-ji zen-templom az Apátkúti-patak völgyében. Innét indul Visegrád felé a Visegrádi-hegység egyik különleges túraútvonala, a Spartacus-ösvény.

Népessége A faluban a magyarok mellett sok szlovák él, szlovák kisebbségi önkormányzat működik.Népszámlálás.hu A 2001-es népszámláláson a 958 lakosból 93 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, 54 szlovák anyanyelvűnek.Népszámlálás.hu

1990-ben még csak 835 lakosa volt; 2009-ben már 1123, 2016 végén 1194.

A 2011-es népszámláláson a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,7% szerbnek, 23,6% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk: római katolikus 56%, református 7,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,5%, felekezeten kívüli 10,6% (20,9% nem nyilatkozott).Pilisszentlászló Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% szlováknak, 1,3% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, románnak, szerbnek és horvátnak, 0,1% cigánynak, 5,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37% volt római katolikus, 6,2% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,3% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).Pilisszentlászló Helységnévtár

Híres szentlászlóiak

1995 óta itt élt és alkotott Sáfár Pál (1949–2024) festőművész. Itt él Szvorák Katalin (1958) népdalénekes, előadóművész és férje, Repiszky Tamás régész. Itt él Krasznahorkai László (1954) Kossuth-díjas magyar író.

Közélete Polgármesterei

1990–1994: Franyó Rudolf (független) 1994–1998: Franyó Rudolf (független) 1998–2002: Franyó Rudolf (független) 2002–2006: Dr. Illés György (független) 2006–2010: Dr. Illés György (független) 2010–2014: Dr. Illés György (független) 2014–2019: Tóth Attila Zsolt (független) 2019–2024: Tóth Attila (független) 2024– : Tóth Attila (független)

Képek

Jegyzetek

Források

Pilisszentlászló az utazom.com honlapján Pilisszentlászló egyetlen műemléke, a katolikus templom a Műemlékem.hu-n A falu honlapja

Kategória:Pest megye települései Kategória:A Visegrádi-hegység települései Kategória:Szent László nevét viselő települések Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései