Murádin László (Harasztos, 1930. november 29. – Kolozsvár, 2022. február 9.) örmény származású erdélyi magyar nyelvész.Gazdovits Miklós : Az erdélyi örmények történetéből, Kolozsvár 2000. Murádin Jenő művészettörténész bátyja.
Életútja Az erdélyi örmény Murad család leszármazottja.Murad család Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a kolozsvári Piarista Főgimnáziumban és a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1954). Még egyetemi hallgató korában a Magyar Nyelvészeti Tanszék gyakornoka, majd ugyanitt tanársegéd. 1958-tól a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa, 1964-től főkutató. Az akadémia nyelvtudományi intézetében 1968 óta az egyetlen romániai nyelvészeti és irodalomtörténeti szakfolyóirat, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője.
Munkássága
Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a romániai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Részt vett a keleti székely, moldvai csángó és az aranyosszéki tájnyelvi atlaszok adatgyűjtő munkájában. E tárgykörben megjelent tanulmányai a NyIrK-ben: Az ikes ragozás állapota és használatának nemzedékek szerinti megoszlása Háromszéken (1957/1); „Mutatvány az Aranyosszéki Tájnyelvi Atlasz”-ból (1958/1-4); Az ly hang a moldvai csángó nyelvjárásban (1965/1). A mintegy 3400 címszavas kérdőfüzettel végzett, 136 falura kiterjedő általános nagyatlasz, a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlasza nyelvföldrajzi adatainak gyűjtője, a mű szerkesztője Juhász Dezső. Szaktanulmányai általában e témához kapcsolódnak, s az atlasz adataira épülnek a NyIrK hasábjain: Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához (1967/1); Az ellik és rokon értelmű társainak jelentésköre (1976/1); Állathívogató és -űző szavak erdélyi nyelvföldrajza (1957/1 és 1978/1); Az e/ë fonémakülönbség megléte és megoszlása a romániai magyar nyelvjárásokban (1980/2); A mezőségi a-zás (1989/1).
Munkatársa az Európai Nyelvatlasznak (Atlas linguarum Europae), gyűjtője az atlasz romániai magyar kutatópontjai anyagának. Tagja a román akadémiai nagyszótár (Dicţionarul Limbii Române) etimológiai bizottságának. Szaktanulmányait közölte a debreceni Magyar Nyelvjárások és a budapesti Magyar Nyelvőr is. Nyelvjárástani munkásságáért a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry Bálint-emlékéremmel tüntette ki.
Nyelvművelő tevékenysége A nemzetiségi élet igényei szempontjából jelentős nyelvművelő, nyelvi ismereteket terjesztő tevékenysége is a romániai magyar sajtóban. Ilyen tárgyú írásait közölte az Előre, A Hét, Utunk, Művelődés, Dolgozó Nő; állandó nyelvművelő rovatot tartott a kolozsvári Igazság és a marosvásárhelyi Új Élet hasábjain. „A nyelvművelés itt már nem nyelvészeti, hanem társadalmi kérdés” – vallja Nyelvművelésünk új lendülete c. Korunk-cikkében (1971/10). Társszerkesztője az Anyanyelvünk művelése c. kiadványnak (1975), válogatásában és jegyzeteivel jelentek meg Kosztolányi Dezső nyelvművelő írásai Gondolatok a nyelvről címen (1977, Téka), egyik szerzője a Korunk Füzetek Nevek térben és időben c. névtudományi számának (1984). 1989 decemberétől a Szabadság, Falvak Népe, Erdélyi Figyelő nyelvművelő munkatársa.
Díjai, elismerései Csűry Bálint-emlékérem, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1982 B. P. Hașdeu-díj, Román Akadémia, 1996 Nyelvőrzés Díja, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000 Lőrincze Lajos-díj, Anyanyelvápolók Szövetsége, 2002 Gr. Mikó Imre-emléklap, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006 A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2011 A Tudomány Erdélyi Mestere Díj, Kolozsvári Akadémiai Bizottság, 2015
Kötetei Anyanyelvünk művelése (cikkek és tanulmányok); Kriterion Kiadó, 1975 (szerk. Gálffy Mózessel) Szavak titka, Dacia Kolozsvár, 1977 Szavak színeváltozása, Dacia Kolozsvár, 1983 A romániai magyar nyelvjárások atlasza. I–XI. kötet. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1995–2010. (szerk. Juhász Dezső; gyűjt. és összeáll. Murádin László; a térképeket kész. Tóth Tamás) Anyanyelvünk ösvényein. Nyelvművelő írások, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 1996 A hely, ahol élünk. Barangolások Erdély helynevei között, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 1998 Utak és nevek, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, 2003 Ki volt az a bizonyos Deákné? Rövid nyelvművelő írások, Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2003 Anyanyelvi mozaik. Nyelvművelő írások, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2004 Erdélyi magyar családnevek, Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2005 Erdélyi magyar nyelvföldrajz, Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2010 Babér és borostyán: kalandozások anyanyelvünk csodálatos világában, Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2012 Hókuszpókusz. Nyelvművelő írások; Europrint, Nagyvárad, 2014
Jegyzetek
Források
A kolozsvári Szabadság napilapban megjelent nekrológ Publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában
További információk Beke György: „Mind többen akarnak helyesen, szépen írni és beszélni.” Interjú Murádin Lászlóval. A Hét, 1980/29. Péntek János: Lehet-e művelni a nyelvet? Korunk, 1984/1. Éder Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvművelésről. Klny. a Magyar Nyelvőrből. Budapest, 1989 Babér és borostyán (központ.ro) Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017: Murádin László FOTÓRIPORT – 85. születésnapján köszöntötték Murádin László nyelvészt, Szabadság, 2015. november 28. Online hozzáférés
Kapcsolódó szócikkek Nyelvjáráskutatás Erdélyben Nyelvművelés Erdélyben
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Romániai magyar nyelvészek Kategória:Harasztosiak