Havas József (Valaszka, Zólyom vármegye, 1796. január 20. – Budapest, 1878. február 10.) jogi doktor, királyi udvari tanácsos és egyetemi tanár.

Élete

Havas János és Fodor Julianna fia. Tanulmányait Besztercebányán kezdte és a bölcseletet Pesten végezte; azután kispap lett és a bécsi Pázmáneumba küldték, de nemsokára elhagyta a papi pályát. A Pesti Egyetemen 1819-ben jogi doktori és 1820-ban ügyvédi oklevelet nyert. 1821-ben a pesti egyetemen a természetjog tanárának nevezték ki; 1823-tól 1827-ig a római és úrbéri jogot adta elő. 1824-ben Pest városának második és 1826-ban rendes ügyészének, később főjegyzőjének választották; 1829-ben tiszteletbeli, majd rendes tanácsos lett (ekkor a tanárságot elhagyta). Az egyetem jogi karában 1827-ben és a következő három évben dékán volt. Később Pest város főbírája és országgyűlési követe lett. Innét a magyar királyi helytartósághoz került, ahol helytartósági tanácsos és a tanulmányi osztály főnöke volt.

Kőbányai birtokán jeles szőlőművelést, méhészetet és selymészetet űzött; ugyanitt kitűnő tehenészete is volt. A Magyar Gazdasági Egyesületben az értekezések sorát a méhtenyésztésről 1843-ban ő kezdte meg. 1845. június 5-én ugyanott a kertészeti szakosztály elnökévé választották és ezen választást 1848-ban ismét megújították.

Közreműködött Széchenyi István gróffal a pesti Nemzeti Casino fejlesztésén és annak egy ízben igazgatója is volt. Részt vett Fähr Vilmos svájci gépészmérnökkel a pesti hengermalom alakításában; kiváló tevékenységet fejtett ki a Pesti Cukorfinomító Gyár körül, melynek bukása vagyonában is mintegy 80 000 forintnyi kárt okozott. Részese volt a pesti gépgyárnak, melyből azután a fegyvergyár alakult. Közreműködésével alakult a pesti magyar kereskedelmi bank is, melynek 1843. június 8-án igazgató tagjává, 1852-ben pedig igazgatósági elnökévé választották.

1848-ban Széchenyi István gróf minisztériumában osztályfőnök volt. 1849 januárjában Windischgrätz herceg tábornagy Pest, Buda és Óbuda királyi biztosává tette meg, a világosi fegyverletétel után pedig az uralkodó az egész budai kerület királyi biztosának nevezte ki.

1854-ben a szőlőművelés, borászat és selyemtenyésztés érdekében beutazta Német-, Francia- és Olaszországot. Ez utazásának gyakorlati eredménye a Sashegyen telepített szép szőlő volt; kőbányai birtokán pedig konyakgyárat állított fel. 1857-ben a Magyar Gazdasági Egyesület újra alakulásával, november 16-án választmányi tagjává, 1858. február 8-án a szőlőművelési, borkezelési és technológiai, 1868-ban pedig a kertészeti szakosztályának elnökévé választották. Az 1860-as években mint igazgatósági tag a salgótarjáni kőszénbánya-társulat, a losonci vasúttársaság és az országos iparegyesület megalakításában vett tevékeny részt. Az országos magyar gazdasági egyesületben nevét egy általa tett alapítvány örökítette meg.

Újságírói munkássága

Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1831. II. Gondolatok a bűntörvény okfejéről és annak gyakorlati hasznáról), a Magyar Gazdában (1842. Fák ültetése), a Gazdasági Lapokban (1850. Bortermesztésünk közel jövője, 1851. Mit tehet a kormány a magyarországi bortermelés előmozdítására, a státus-gazdaság igényeinek megfelelőleg, 1852. A magyar bortermelés ügyében, Levelek Bécsből, Selyemtenyésztés ügyében, 1853. Borcsarnok ügyében, Bortermesztés a Hegyalján, 1854. Czukorrépa-termelés, Egy levél a hegyaljai bortermelés ügyében, Eszközlései a pesti Kőbányában. 1856. Érmellék, 1857. Borok a bécsi kiállításon, A szüret és újbor körüli eljárásom, 1858-59. A hegyaljai borügy, Mit kell az elsatnyúlt szőlővel tenni? 1860. Közteleki selyemfonoda és gubóbeváltás árai, A baranyai szőlőhegyek), a Pesti Naplóban (1857. 199-201., 203., 205., 206. sz. Szüret és új-bor körüli eljárásom) sat. A szent István-társulati Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái

Sermo de recto usu temporis, quem ad senatum populumque academicum regiae scient. universitatis Hung., dum V. Idus Nov. 1828. anni schol. initium faceret, praelusionis instar prolocutus est. Budae. Im allerhöchsten Auftrage Sr. Majestät des Kaisers und Königs Franz Joseph des I. Pest, 1849. (Proclamatio, melyben tudtul adja kir. biztossá történt kineveztetését, ívrét egy lap.) Utazás Német-, Franczia- és Olaszország nevezetesebb vidékein. Pest, 1855. (Ism. M. Sajtó 1856. 52. sz.)

Kéziratban Dissertatio inaug. juridica de eo: quantum circa irrogandas delictis poenas arbitrio judicis criminum a legislatore deferri expediat? Pestini (1819.) a Magyar Nemzeti Múzeumban 4rét 23 lap.

Kutatható iratanyaga Királyi biztosi iratai közül (melyek az 1848–1849 közti időkört ölelik fel) 0,76 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (11 fraktúrdoboz és 1 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a D 30 törzsszámon kutatható. További 0,33 iratfolyóméternyi, maradandó értékű iratanyag (négy fraktúrdoboz és egy kötet) található ugyanott a D 57 törzsszámon, ezek ideiglenes központi irodaigazgatói időszakából (az 1849–1850 közti évekből) maradtak fent.Havas József ideiglenes központi irodaigazgató iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. december 7.

Havas, mint volt helytartótanácsos 1849 januárjától áprilisáig, a fővárosnak a császári csapatok által történt kiürítéséig volt a három testvérváros királyi biztosa. Feladatai közé tartozott a lakosság lefegyverzésében való közreműködés, a forradalomban részt vett személyek elfogatása, a sajtó ellenőrzése, az egyletek bezáratása, a Kossuth-bankók elkobzása, illetve a császári hadsereg ellátásának biztosításában való részvétel is. Irataiból egyrészt ezen irányú tevékenységei követhetők nyomon, másrészt a három város korabeli történetének némely jellegzetességei figyelhetők meg belőlük. Az iratok nagy részét iktatták, de iktatókönyve elveszett, csak mutatókönyve maradt fenn. A nem iktatott iratai tárgyilag nem különülnek el élesen az iktatottaktól; köztük találhatók a Kossuth-bankók debreceni nyomtatására vonatkozók is. Az iktatatlan iratok darabszám szerint átnézve kutathatók. Havas József, Pest, Buda és Óbuda városok királyi biztosa iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. december 7.

1849 augusztusában új feladatot kapott: Geringer helytartó az újraélesztett korábbi helytartótanácsi segédhivatalok (iktató- és kiadóhivatal, központi irattár) munkájának irányításával s a helytartótanácsnak egykor alárendelt különféle szakhivatalok és intézmények (Országos Számvevőség, Országos Építési Igazgatóság, Országos Levéltár, Nemzeti Múzeum, Közalapítványi Ügyigazgatóság, Alapítványi Pénztár stb.) személyzetének, munkájának és pénzügyi helyzetének ellenőrzésével bízta meg. Alapítványi vonatkozású feladatait 1849. november 1-jétől a Közalapítványi Bizottmány vette át, a megfelelő iratanyaggal együtt. A többi, ekkoriban keletkezett iratanyaga részben magyar, részben német (illetve kis számban latin) nyelvű; ezek az irodaigazgatói működésének egész időszakán át egységes rendben lettek iktatva és egy segédkönyv (iktató- és mutatókönyv) is tartozik hozzájuk, utóbbiból az is megállapítható, hogy mely iratokat vette át a bizottmány.

Jegyzetek

Források

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904. Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., . Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861–1868. Bp., Püski, 1999. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kategória:Magyar jogászok Kategória:Országgyűlési követek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Garamolaszkaiak Kategória:1796-ban született személyek Kategória:1878-ban elhunyt személyek