A megfelelő technológia (appropriate technology), eredetileg E. F. Schumacher A kicsi szép c. nagy hatású könyvébenE. F. Schumacher: Small Is Beautiful: Economics As If People Mattered, Blond & Briggs, 1973, – magyarul megjelent: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991, mint közbülső technológia (intermediate technology) egy ideológiai mozgalom, illetve annak megjelenési formáinak gyűjtőneve.
Bár a megfelelő technológia pontos meghatározása szakterületenként eltérhet, általában olyan technológiákat, technológiai választásokat, alkalmazásokat jelölnek vele, melyek kis léptékűek, inkább munka-, mint tőkeigényesek (egyszerűek és olcsóak), energiahatékonyak, a természeti környezetet kevéssé károsítják és helyi irányítás alatt állnak.Környezetvédelmi Lexikon, 2002 Schumacher és a megfelelő technológiák más szószólói azt is hangsúlyozzák, hogy azok embercentrikusak, a technikát használó társadalom társadalmi szerkezetét nem teszik tönkre.
A közbülső technológiát leggyakrabban a gazdasági fejlődéssel való kapcsolatának kontextusában említik, mint a fejlett ipari országoktól a fejlődő országok felé történő, tőkeintenzív technológiák transzferének alternatíváját.
Bár a megfelelő technológiákat elsősorban fejlődő országokban, főként a trópusokon próbálják alkalmazni, alkalmasak lehetnek a gazdag ipari országok műszaki rendszereinek átalakítására is. A fejlett országokban a megfelelő technológia mozgalom az 1970-es évek energiaválságából alakult ki, és főként környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekre összpontosít.
Megfelelő technológiák nagyon sok területen előbukkannak. Jól ismert alkalmazásai közé tartoznak: kerékpárral, illetve kézzel hajtott vízpumpák (de maga a kerékpár is a kis méretű, „szelíd” technikai eszközök mintapéldája) és egyéb emberi erővel hajtott eszközök, az univerzális hámozógép (universal nut sheller), zárt rendszerű, napenergiával töltődő villanykörték, illetve utcalámpák, szoláris, illetve passzívházak.
Manapság a megfelelő technológiákat gyakran az open source elvei alapján fejlesztik, így jön létre a nyílt forráskódú megfelelő technológia (open-source appropriate technology, OSAT), aminek révén számos, megfelelő technológiájú eszköz tervrajza ingyenesen megtalálható az interneten.A. J. Buitenhuis, I. Zelenika and J. M. Pearce, “Open Design-Based Strategies to Enhance Appropriate Technology Development”, Proceedings of the 14th Annual National Collegiate Inventors and Innovators Alliance Conference : Open, March 25–27th 2010, pp. 1–12.pdf
Háttér Történet Elődök
Gyakran Mahátma Gandhi indiai vezetőt említik a megfelelő technológia mozgalom atyjaként. Bár elképzelésének nem adott nevet, Gandhi a kisméretű, helyi és főként falu-alapú technológia szószólója volt, hogy India falvai önellátóvá válhassanak. Elutasította az olyan technológiákat, melyek egy kisebbséget helyeznek előnybe a többséggel szemben, vagy magasabb profitottermelő képességűek, de munkahelyeket szüntetnek meg. 1925-ben Gandhi megalapította az Össz-Indiai Fonószövetséget (All-India Spinners Association), 1935-ben, politikai visszavonulásának évében pedig az Össz-Indiai Falusi Ipari Szövetséget. Mindkét szervezet a falu-alapú technológiára összpontosított, ami hasonló volt a későbbi megfelelő technológia mozgalomhoz.
Kínában hasonló irányelveket vezettek be Mao Ce-tung kormányzása alatt és az azt követő rossz emlékű kulturális forradalom idején. A kulturális forradalom alatt a fejlesztéspolitikát a „két lábon járás” gondolata határozta meg, ami a nagyobb léptékű gyárak mellett a kisebb, falusi ipart is ösztönözte.
E. F. Schumacher A korai példák ellenére Dr. Ernst Friedrich „Fritz” Schumachert tartják a megfelelő technológia mozgalom alapítójának. Schumacher, az ismert közgazdász, több mint húsz éven át dolgozott a brit állami szénbányászati vállalatnál (British National Coal Board), ahol a bányászok tüdejét megbetegítő antrakózissal (pneumokoniózissal) kapcsolatos nemtörődöm hozzáállásért az iparág üzemméretének nagyságát okolta. De nem Nagy-Britanniában, hanem fejlődő országokban (pl. Indiában és Burmában) végzett munkája során jutott Schumacher azokra a következtetésekre, melyek a megfelelő technológia alapelveivé váltak.
Schumacher a jelenleg megfelelő technológia néven ismert „közbülső technológia” elvét először egy 1962-es, az Indiai Tervezési Bizottságnak írt jelentésében fogalmazta meg, melyben Indiát munkaerőben gazdag, de tőkeszegény országként jellemzi, és „közbülső ipari technológia” szükségességére hívja fel a figyelmet, ami kiaknázza India munkaerő-feleslegét. Schumacher már évekkel a jelentése leadása előtt dolgozott a közbülső technológia koncepcióján. Már 1955-ben, miután a burmai kormányzat gazdasági tanácsadójaként vállalt szerepet, rövid tanulmányt publikált „Gazdaságtudomány egy buddhista országban” (Economics in a Buddhist Country) címmel, ami a nyugati közgazdaságtan első ismert kritikája volt Schumacher tollából. Nézeteit a buddhizmus mellett Gandhitól is származtatta.
Kezdetben Schumacher nézeteit az indiai kormányzat és a gazdasági fejlődés vezető kutatói egyaránt elutasították. Attól tartva, hogy a közbülső technológia gondolata elsikkadhat, Schumacher, George McRobie, Mansur Hoda, The Guardian obituary, 5 March 2001. és Julia Porter 1965 májusában egy kb. húszfős fejlesztési csoportot (Intermediate Technology Development Group, ITDG) hívott össze. Ugyanebben az évben Schumacher az Observer c. brit lapban megjelent cikke jelentős figyelmet és támogatást biztosított a csoportnak. 1967-ben a csoport kiadta „A haladás eszközei: útmutató a vidékfejlesztés kis léptékű eszközeihez” (Tools for Progress: A Guide to Small-scale Equipment for Rural Development) című tanulmányát, mely 7000 példányban talált gazdára. Az ITDG szakértőkből és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoportokat is szervezett egy-egy specifikus technológiai szükséglet köré (pl. építkezés, energia, víz), melyek feladata volt a szükségletet kielégítő közbülső technológia kifejlesztése. Az ITDG egy 1968-as konferenciáján történt, hogy a „közbülső technológia” kifejezést elvetették, és a jelenleg is preferált „megfelelő technológia” terminussal helyettesítették. A közbülső technológia kifejezés ugyanis az indítványozók szerint azt sugallta, hogy a technológia alacsonyabb rendű a fejlett technológiáknál, és nem utalt azokra a társadalmi és politikai tényezőkre, amik a koncepció részét képezték. 1973-ban Schumacher a nagyközönséggel is megismertette a megfelelő technológia koncepcióját nagyhatású művében (Small is Beautiful: Economics as if People Mattered.), melyet magyarul A kicsi szép címen adtak ki.
Növekvő tendencia
1966 és 1975 között a háromszor annyi, megfelelő technológiával kapcsolatos szervezetet hoztak létre, mint a megelőző kilenc évben. Azoknak a szervezeteknek is megnőtt a száma, melyek a megfelelő technológia az ipari államok problémáira történő alkalmazására fókuszáltak, főként az energiaügyekkel és a környezet védelmével kapcsolatban. Az 1977-ben az OECD által kiadott Appropriate Technology Directory című cégjegyzék 680, a megfelelő technológia fejlesztésével és promóciójával foglalkozó szervezetet azonosított. 1980-ra ez a szám 1000 fölé nőtt.
Nemzetközi ügynökségek és kormányzati részlegek is megjelentek a megfelelő technológia jelentős fejlesztői között, jelezve annak előmenetelét apró, a bevett normák ellen küzdő mozgalomból legitim, intézményesült technológiai választássá. Példa erre az Amerika-közi Fejlesztési Bank (Inter-American Development Bank) által 1976-ban létrehozott Közbülső Technológia Alkalmazásáért Felelős Bizottság (Committee for the Application of Intermediate Technology) vagy az Egészségügyi Világszervezet által 1977-ben elindított Megfelelő technológia az egészségért program (Appropriate Technology for Health Program).
A fejlett országokban is növekedett a megfelelő technológia használata. Például az 1973-as olajválsággal kezdődő energiaválság vezetett az USA-ban 3 millió dolláros kongresszusi előirányzatból a Megfelelő Technológia Nemzeti Központjának (National Center for Appropriate Technology, NCAT) 1977-es létrehozásához. A központ megfelelő technológia-bemutatókat szponzorált, hogy „segítse az alacsony jövedelmű közösségek életminősége növelésének új útjait megtalálni, a rendelkezésre álló képességeik és erőforrásaik kihasználásával”."help low-income communities find better ways to do things that will improve the quality of life, and that will be doable with the skills and resources at hand." 1981-ben azonban a Reagan-kormányzat megszüntette az NCAT-et finanszírozó Közösségi Szolgáltatások Felügyeletét (Community Services Administration). A pénzügyi források jelentős csökkenése ellenére az NCAT évtizedekig együttműködött az energiaügyi és a mezőgazdasági minisztériummal, ez alatt olyan technológiák váltak az amerikai életmód részévé, mint az épületek időjárástól való védelme („weatherization”), a passzívház elődjének számító szuperszigetelés („superinsulation”), az újrahasznosítás, a kapcsolt energiatermelés (erőművek fűtésre is történő használata) vagy akár a telekocsi-mozgalom.
Hanyatlása Az ezt követő években a megfelelő technológia mozgalom folyamatosan háttérbe szorult. A németországi German Appropriate Technology Exchange (GATE) és a holland Technology Transfer for Development (TOOL) szervezetek ma már nem léteznek. Egy 2011-es tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen akadályok maradtak a megfelelő technológia (MT) bevezetése előtt, annak ellenére, hogy az internet korában lecsökkent az információk terjesztésének költsége. A következő akadályokat azonosította a tanulmány: 1) az MT-t alacsonyabb rendűnek, vagy a „szegény ember” technológiájának tekintik; 2) az MT robusztussága és műszaki átvihetősége; 3) elégtelen finanszírozás; 4) gyenge intézményi támogatás és 5) a távolsággal és idővel kapcsolatos kihívások a vidéki szegénység elleni küzdelemben.I. Zelenika and J.M. Pearce, “Barriers to Appropriate Technology Growth in Sustainable Development”, Journal of Sustainable Development 4(6), 12–22 (2011). free open access.
Egyre inkább uralkodóvá vált a szabadpiac-centrikusabb szemlélet is. Például Paul Polak, az International Development Enterprises alapítója (ez a MT eszméjét követő termékeket tervező és gyártó vállalat) 2010-es blogposztjában kijelentette, hogy a megfelelő technológia halott.
Polak azzal érvel, hogy a „design for the other 90 percent” (tervezz a másik 90% számára) mozgalom vette át a megfelelő technológia helyét. A MT-mozgalomból kinövő „design for the other 90 percent” a föld 6,8 milliárd lakója közül annak az 5,8 milliárdnak a számára támogatja az alacsony költségű megoldások megalkotását, „akiknek egyáltalán nincs, vagy korlátozott a hozzáférése a legtöbb termékhez és szolgáltatáshoz, amit sokan magától értetődőnek veszünk”.