Kaposi Juhász Sámuel (Rimaszombat, 1660. – Gyulafehérvár, 1713. június 23.) bölcseleti és teológiai doktor és református teológiai tanár.
Élete
Rimaszombatban született, ahol atyja Kaposi Juhász János református lelkész volt. Miután középiskoláit a hazában elvégezte, a rimaszombati iskolában tanított, majd 1681-ben külföldre ment. 1683-ben az utrechti, 1685. március 9-én a leideni egyetemre és 1686-ban ismét az utrechtire iratkozott be. Meglátogatott még több, köztük német és angol egyetemeket is.
1688-ban tért haza magiszteri és teológiai doktori címmel. 1689-ben a Gyulafehérvárt elhelyezett sárospataki iskolánál mint tanár kapott alkalmazást és itt a görög, latin, angol és a keleti nyelveket és a bölcseletet adta elő. A Tóthfalusi Kis Miklós által kiadott bibliának még külföldön tartózkodása alatt egyik revizora volt. Szerették minden rendbeli és vallású emberek nagy tudományáért és kedves maga alkalmazkodásáért; kitűnő emlékező tehetséggel bírt, úgy, hogy amit egyszer elolvasott, azt sokáig nem felejtette el; szeretett verselni és majd' minden tudományt versbe foglalva írt le. Miután 24 évig viselte tanári hivatalát, meghalt 1713-ban, a közvélemény szerint megmérgezték.
Nevét Bod után hibásan írták Kapusinak Benkő és többen.
Igen sok alkalmi költeményt írt, így pl. üdvözlő verseket több leideni tanulótársához, Pápai Páriz Ferencnek több műve elébe, s megírta még saját sírversét is. Rövid ethikáját magyarul megírta három soros 12 strófás versben (a Láczai József, Kisdedek Kátéjában 1843., Czelder Figyelője V. évf. 379-381. és 552-553. 1. és Koncz alább idézett munkájában, hol sírverse is közölve van); két levelét 1710 és 1711-ből, melyben a tanárok és tanítványok szánandó szorult helyzetét és állapotát írja le, szintén Koncz közli.
Munkái
Dissertatio De Desertione Spirituali. Pars Quarta. Ultrajecti. 1683 Latin értekezése. Uo. 1684 Memoriale Hebraicum. Exhibens Lexici Hebraici Compendium Metricum, Prodromum Grammaticae Hebraicae Metricae ... Claudiopoli, 1698. (Hazánkban első nyomtatványt héber betűkkel. 2. kiadás. Ultrecht, 1738) Breviarium Biblicum. Sive Quatuor Priora Capita Geneseos Hebraicé edita... Uo. 1699 Gamelion Melographicum. Quo Generosissimo Neogamorum Pari: Illustrissimo quidem Sponso, CoMItI, ADae SzekeLLy (1702); Illustrissimae autem Sponsae CoMItIssae, Channae BanfayDae (1702); Inter tot Laetos thaLassIones hyMenaeos, aC taeDas (1702), ad testandum commune Gaudium mense Julio Die 4 MensIs aCCensas, (1702), & in Arce Gyalu, Castro Inclytae DaCIae MICantes, (1702) Humillimécongratulatur, ac felicissimum apprecatur Conjugium Euterpe Alba-Juliana. Claudiopoli (Alkalmi versek négy részben; a IV. rész másfél folio lapot elfoglaló magyar versek D. K. S. aláírással: Dixit Kaposi Sámuel; a három első rész latin, egy latin ének hangjegyekkel. E zsidó, görög, latin nyelvtudásról tanuskodó versek Szabó Károly szerint kétségtelenül mind Kaposi Sámuel munkái.)
Kéziratban maradt munkái
Grammaticae Hebraicae Epitome Metrica, clare explicata & ad Praxin adplicata (8r 5 levél a marosvásárhelyi ref. főiskola könyvtárában); Promptuarium Mathematicum, Continens Thesauros Matheseos Universae Sive: Methodica Manuductio ad scientias Mathematicas brevi, facili jucundaque via absolvendas; Promtuarium Physicum, Compendium Geographiae jucundis observationibus instructum; Epitome Astronomiae, Calendariographia; Tractatus Mathematicus, de Partibus, usibus & Fabrica Quadrantis Astronomico Geometrici; Compendium Historiae Hungarorum Ecclesiasticae; két magyar Kátékézis, egyik kérdésekben és feleletekben, másik kérdések nélkül, melyet még a XVIII. században is használtak, (1769-ki másolata megvan a marosvásárhelyi ref. főiskola könyvtárában; úgy az előbb említettek másolatai is; sőt Koncz még két ismeretlen kéziratát említi: Introductio theologico historica és Explicatio theologica, két rész, melyek szintén ott vannak meg egykorú másolatokban; mindezen munkái az akkori hadi viszontagságok miatt nem jelenhettek meg nyomtatásban).
Jegyzetek
További információk
Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rend., kieg. és az előszót írta Mészáros Kálmán. Bp., História-MTA Törttudományi Intézet, 2005 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
Kategória:Magyar teológusok Kategória:Rimaszombatiak Kategória:1713-ban elhunyt személyek