bélyegkép|jobbra|270px|Az 1937-es baszkföldi hadjárat jobbra|bélyegkép|270px|Pablo Picasso Guernica című festménye alapján készült kerámiamozaik
Guernica bombázása a spanyol polgárháború során a törvényes kormány ellen, a lázadók (Francisco Franco tábornok hívei) mellett beavatkozó német nemzeti szocialista és olasz fasiszta „önkéntes erők” által 1937. április 26-án a baszk Guernica város ellen végrehajtott légicsapás volt. Ez volt az egyik legelső jelentős, lakott települést érő és civil áldozatokat követelő légibombázás. A kibontakozó tűzvész hatására a történelmileg fontos település egy része megsemmisült, ami több száz halálos áldozattal járt. A német Condor légió és olasz Legionárius Légierő által elkövetett támadást Rügen hadműveletnek nevezték el. A bombázás kapcsán született meg a Cosmo Gordon Lang canterburyi érsektől származó tömegpusztító fegyver kifejezés."Archbishop's Appeal," Times (London), 28 December 1937, p. 9. A támadást sokan a világ legelső szőnyegbombázásának tartják. Visszamenőleg a német légierő második világháborús terrorbombázásai főpróbájának tekinthető.
A bombázás A támadó légihadtest az összetétele szerint összesen három századnyi, szállítógépből bombázóvá átalakított Ju 52-esből, három század elavult He 51 biplán csatarepülőből, két századnyi He 45 és He 70-es szállító/bombázó gépből, valamint egy He 59 torpedóvetőből és He 60 haditengerészeti biplánból szervezett századból állt. A 100 db repülőgépet és azok 5136 főnyi legénységét Hugo Sperrle irányította. Ebből az erőből 24 repülőgép vett részt Guernica megtámadásában, összesen 22 tonna bombateherrel. Öt kötelékben támadtak 1937. április 26-a délutánján. Az első hullám 16.30-kor 1 db Do 17-es és 1 db He 111-es volt: az előbbi 20 darab 50 kilogrammos bombát dobott le az Oca folyón átívelő Rentería hídra, az utóbbi 6 darab 250 kilogrammos bombát a város pályaudvarára. Ezt követően három olasz Savoia-Marchetti S.M.79 gép dobott le 36 darab 50 kilogrammos bombát a hídra, kevés kárt okozva a városban. 16.45 és 18.00 között további három kötelék bombázta a várost. Este 18.30-kor újabb 29 db Ju 52-es repülő bevetésével zárult a művelet – ez a kötelék okozta a legnagyobb károkat a városban.
A légitámadások fő céljai elsősorban katonaiak voltak: a város mellett található köztársasági hadiüzem, az ott állomásozó köztársasági katona – két baszk zászlóalj –, az Oca folyón átívelő Rentería híd, az ahhoz vezető utak, valamint a város pályaudvara. Ez utóbbiak megsemmisítése a Bilbao felé irányuló visszavonulási út elvágásához volt szükséges.Boog, 221. o.
Hétfőnként piacnap volt a városban, ilyenkor a szokottnál többen tartózkodtak Guernicában. A baszk kormány ugyan betiltotta a nagy piacnapok megtartását, így kérdéses volt, hogy ekkor sor került-e erre, de visszaemlékezők beszámolnak a szokásos piaci napról. A támadás idejére a vásár már véget ért, és az első támadóhullámot követő tízperces szünetben sok, a piacra érkezett környékbeli és helybeli sikeresen elmenekült a városból. Azonban növelte a halottak számát, hogy az utolsó légitámadás során a városból kivezető utakat vadászgépek géppuskázták végig.
A híd és a bevezető utak támadásakor sok bomba lakóépületekre hullott, a város összes épületének kb. a 10%-ában okozva rombolást. Az anyagi kár legnagyobb részét a bombázás nyomán keletkező tűzvész okozta, ami a szél következtében gyorsan terjedt, és a főleg faszerkezetes épületek 2/3-át elpusztította, mielőtt sikerült volna eloltani. A tűz akkora volt, hogy a szomszédos Bilbao tűzoltóinak is segíteniük kellett az oltásban. Az égés során keletkező füst tovább rontotta a repülőgépek navigációs lehetőségeit. Wolfram von Richthofen vezérkari főnök négy nappal később feljegyezte a naplójába, hogy „többé már egyikünk sem tudta felismerni az utak, a hidak és az előváros célpontjait, s csak középre dobott le mindent”.Németh István: A Luftwaffe újjáépítése. Rubicon 2006/7. szám, ISSN 0865-6347, 44. o.
A bombázás a hadtörténet első terrorbombázása volt, amit aztán a második világháború minden légiereje részéről rengeteg más ilyen művelet követett. Mentegetői ugyanakkor azt állítják, hogy a guernicai bombázás legitim katonai célpontokra és taktikai infrastruktúra lerombolására irányuló hadművelet volt. Az angol bombázóerők főparancsnoka, Sir Arthur Harris még 1947-ben is úgy vélte, hogy közlekedési csomópontokat csak a környező házak lerombolásával lehet lezárni.
Áldozatok A támadás idején a városban ötezren éltek, ám a háborús menekültek miatt ekkor 7– ember tartózkodott Guernicában. A baszk kormány 1645 halálos áldozatról tett jelentést, a korabeli szovjet archívumok 800 főre teszik a halottak számát, "V nebe Ispanii, 1936–1939 gody". Sergei Abrosov. Moscow 2003. ám a modern becslések szerint „legfeljebb” 200–400 ember veszthette életét,Inflated by Air. Common perceptions of civilian casualties from bombing by Prof. James S. Corum, Air War College. April 1998.The legacy of Guernica Jose Angel Etxanitz, a városi múzeum vezetőjének legújabb kutatásai alapján pedig 126-an haltak meg a támadásban.http://www.deia.com/2011/04/27/opinion/editorial/verdades-sobre-gernika Verdades sobre Gernika James S. Corum professzor szerint már csak azért sem hihető a hivatalos áldozati szám, mert az 41 halálos áldozatot jelentene ledobott tonnánként, amely szám az egy évtizeddel későbbi, modernebb technikával végrehajtott drezdai bombázásnál is csak 7,2–10,2 volt. Amögött, hogy a külföldi sajtó jelentősen felnagyította az áldozatok számát, George Steernek, a The Times újságírójának az eseményeket igencsak kiszínező tudósítása érhető tetten.
Utóélete Franco kormányzata sosem ismerte el, hogy a várost lebombázták, ehelyett azt terjesztette, hogy azt a visszavonuló anarchisták és kommunisták gyújtották fel. A rendszer 1975-ig tartó fennállása alatt ez volt a hivatalos álláspont, és a bombázásról nem lehetett beszélni. Ez egyébként nem volt minden alapot nélkülöző kitaláció, ugyanis az anarchisták a polgárháború során már korábban is felvetették baszkföldi városok, mint például San Sebastián elpusztítását, hogy a bevonuló nacionalisták csupán romokat találjanak.Antony Beevor: A spanyol polgárháború, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002, ; 364–365. o.
Katonai szempontból a spanyol polgárháború tapasztalatai a légierő pusztítóbb alkalmazását tették lehetővé a második világháború során.Urr, 5. o.
A támadás sok művészt megihletett: Pablo Picasso ennek hatására készítette el híres Guernica című festményét, Heinz Kiwitz német művész egy fametszet formájában örökítette meg,Siegfried Gnichwitz, "Heinz Kiwitz: gekämpft · vertrieben · verschollen" (PDF) Stiftung Brennender Dornbusch. Folder from an exhibition in honor of the 100th anniversary of Kiwitz' birth. Liebfrauenkirche, Duisburg (November 7 – December 5, 2010), pp. 4–5. Hozzáférés ideje: February 10, 2012 és később a polgárháborúban esett el a Nemzetközi Brigádokban harcolva.Thomas Becker, "Willkommen im Club" Der Westen (October 7, 2008). Hozzáférés ideje: February 11, 2012 A bombázás ihlette René Iché francia szobrász legerőszakosabb szobrát, Patrick Ascione első elektroakusztikus zenéjét, René-Louis Baron zeneműként,GUERNICA IS BOMBED - Music by Rene-Louis BARON, About GUERNICA and PICASSO, YouTube Paul Éluard pedig költeményként (Victory of Guernica) dolgozta fel. Alain Resnais egyik 1950-es filmje is a Guernica címet viselte.
1997-ben, a bombázás 60. évfordulóján Roman Herzog német elnök bocsánatot kért a támadás túlélőitől, majd egy évvel később a német Bundestag is követte a példáját, és ígéretet tettek arra, hogy a Condor légió tagjairól elnevezett laktanyáknak új nevet keresnek. A helyiek közül sokan sérelmezik, hogy a spanyol kormány azóta sem tett hasonló gesztust a város lakói felé.
Guernica bombázásáról 2016-ban spanyol-brit-amerikai háborús romantikus drámafilm készült Koldo Serra rendezésében, James D'Arcy , María Valverde és Jack Davenport főszereplésével.
Jegyzetek
Források
Horst Boog: Bombaháború, nemzetközi jog és emberiesség a légiháborúban, 218–277. o.
További információk
Kategória:Spanyol polgárháború Kategória:Légicsapások Kategória:1937 Kategória:Baszkföld