thumb|right|250px|Szaknyér – Falusias porta Szaknyér község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 293 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.

Fekvése A falu az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, Körmendtől 22 kilométerre délre, Őriszentpétertől 16 kilométerre keletre, Hegyhátszentjakabtól 1 kilométerre nyugatra.

Közúton északi irányból, Őrimagyarósd nyugati külterületei felől, a 7448-as útból kiágazó, öt számjegyű, 74 169-es számú mellékúton, Hegyhátszentjakab felől, a 7447-es útról letérve pedig egy számozatlan önkormányzati úton közelíthető meg.

Története A falu a középkorban Szatmér, Szatmir alakban fordul elő az oklevelekben, ez valószínűleg a személynévi eredetű Szatmárral hozható összefüggésbe. Az Őrséghez tartozott. IV. László állítólagos 1280. évi kiváltságlevelében Szaknyér is szerepel. 1391-ben Zsigmond király a Vas vármegyei zalaewr nevű őröket felmentette az őri szolgálat alól, földjeikkel és mindenféle ingatlanukkal Lévai Cseh László temesi ispánnak adományozta.Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 396. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898. A 15. században is a Lévai Cseheké volt, majd a 15. század második felében az Újlakiaké lett. Később a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. A törököktől való félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Bp. 1894.. A földeket ugarváltásos rendszerben művelték, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. A földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi helyekre.

Mária Terézia megkoronázásának tiszteletére hársfát ültettek a falu keleti végén. A 3,6 m törzsátmérőjű fa ma is látható.

Vas vármegye monográfiájában „Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.”Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 98. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Spilák Emil (független) 1994–1998: Spilák Emil (független) 1998–2002: Spilák Emil (független) 2002–2006: Hada Ibolya (független) 2006–2010: Hada Ibolya (független) 2010–2014: Hada Ibolya (független) 2014–2019: Hada Ibolya (független) 2019–2024: Hada Ibolya (független) 2024– : Hada Ibolya (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,7%, evangélikus 21,6%, református 56,9%, felekezet nélküli 2% (3,9% nem nyilatkozott).Szaknyér Helységnévtár

2022-ben a lakosság 98%-a vallotta magát magyarnak, 8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt református, 24% római katolikus, 10% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (22% nem válaszolt).Szaknyér Helységnévtár

Nevezetességei Harangtorony Mária Terézia hársfa Jegyzetek

Külső hivatkozások

Kategória:Vas megye települései Kategória:Vas vármegye települései