Szalmatercs (szlovákul: Samotrč) község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Fekvése Szécsénytől északkeletre fekszik, Endrefalva és Karancsság közt. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Megközelítése Csak közúton érhető el, a két említett település valamelyikének érintésével, a 22-es főúton. A községet érintő helyközi autóbuszvonalak az alábbiakː .https://www.google.com/maps/place/Szalmatercs,+k%C3%B6zs%C3%A9gh%C3%A1za/@48.1225376,19.6365843,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47401052ed5fa5d1:0x22d322724a1eb714!8m2!3d48.122534!4d19.638773
Története Szalmatercs nevét az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.
1548-ban Szalmatercsy Mihály és Bebek Ferenc birtoka volt. A 16. század közepén török terület volt, 1562–1563-ban öt adóköteles házát írták össze. 1598-ban Tercsy György volt a földesura. 1616-ban, mint puszta volt említve, Uhorszkához (Ipolymagyari) tartozott és Kosztolányi Jánosné Maithényi Anna birtoka volt, 1670-ben pedig már gróf Koháry István birtokában találjuk. 1715-ben hat magyar háztartást írtak itt össze, de az 1720-as összeírásban nemes községként szerepelt, a 18. század vége felé egy része ismét jobbágyközség volt, a másik, a Sági völgy másik oldalán fekvő része pedig 1864-ig külön község volt Pusztatercs néven. 1770-ben a Pongrácz család, Komjáthy Ábrahám, Szilassy Ádám, 1826-ban Plachy László és Ruttkay László birtoka volt. A községbeli két úrilak közül az egyiket Ruttkay Károly a 18. század második felében építtette, a másikat pedig a 19. század harmincas éveiben Ruttkay János. A középkorban a helységnek plebániája is volt, amely a török időkben szűnt meg. A határ egyik részét Klára-bércnek nevezik. Itt egykor erdőség volt, ahol a török megszállás idejében az ott vadászó Tercsy Klárát, Tercsy Gáspár leányát a szécsényi törökök elrabolták. A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szmorad Ferenc (független) 1994–1998: Szmorad Ferenc (független) 1998–2002: Szentes Dezső (független) 2002–2005: Szentes Dezső (független) 2005–2006: Szentes Dezső (független) 2006–2010: Szentes Dezső (független) 2010–2014: Szentes Dezső (független) 2014–2019: Takács Tamás (független) 2019–2024: Szentes Dezső (független) 2024– : Szentes Dezső (Fidesz-KDNP)
A településen 2005. június 12-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és simán meg is nyerte azt.
Népesség A település népességének változása:
1910-ben 450 magyar lakosa volt. Ebből 425 római katolikus, 17 evangélikus, 8 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 1,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,7% (14,1% nem nyilatkozott).Szalmatercs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 29,4% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 12,8% felekezeten kívüli (16,4% nem válaszolt).Szalmatercs Helységnévtár
Nevezetességei Ruttkai kúria Szent Imre-kápolna, 2006-ban szentelték fel
Híres emberek Itt született Bánk Ernő (1883. január 1.–1962.), magyar festő és grafikus.
Források Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Szalmatercs az utazom.com honlapján Szalmatercs a szeporszag.hu -n A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései