Szárliget község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.
Fekvése A Komárom-Esztergom vármegyei település a Vértes és a Gerecse hegység határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el. Közigazgatási területén áthalad az 1-es főút, az M1-es autópálya és a „régi 100-as”, mai számozással 8101-es út is, de központján csak a 8113-as út halad keresztül.
A Tatabánya Felsőgalla nevű városrészétől alig 4, városközpontjától mintegy 10 kilométerre fekvő falut a hazai vasútvonalak közül a forgalmas érinti, amely gyakorlatilag kettészeli azt. A vasútnak a község területén két megállási pontja van: Szár megállóhely és Szárliget vasútállomás; előbbi közúti elérését a Szár keleti részén induló 81 310-es, utóbbiét a Szárliget központjában kiágazó 13 321-es számú mellékút teszi lehetővé.
Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.
Története E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.
Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek.
A szomszédos Szár településről leválva 1984. január 1-jével alakult önálló községgé, de vele és Újbarokkal közös tanácsot tartott fenn, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott. A rendszerváltás során az 1990. évi helyi önkormányzati választásokat követően a tanácsrendszer feladatait a helyi önkormányzatok vették át.
A községben az egyetlen ipari vállalkozás a helyi fatelep, amely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött. Az itt élők többsége ingázóként Tatabányára, Bicskére és Budapestre járt dolgozni, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.
A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és alapfokú oktatás is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is.
Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Jenő (MDF) 1994–1998: Kovács Jenő (független) 1998–2002: Andráska Gyula (független) 2002–2006: Andráska Gyula (független) 2006–2008: Andráska Gyula (független) 2008–2010: Mezei Ferenc (független) 2010–2014: Mezei Ferenc (független) 2014–2019: Mezei Ferenc (független) 2019–2024: Mezei Ferenc (független) 2024– : Mezei Ferenc (független)
A településen 2008. december 7-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. A választáson aránylag nagy számú, összesen hét jelölt indult, a győztes az érvényes szavazatok 26,94 %-ával szerzett mandátumot.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 2,8% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,4%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,4% (23,7% nem nyilatkozott).Szárliget Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,5% volt római katolikus, 6,5% református, 0,7% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 27,1% felekezeten kívüli (45,3% nem válaszolt).Szárliget Helységnévtár
Nevezetességei Zuppa-hegy A Gallamente Munkacsoport mozgalom központja A település a Kinizsi Százas egyik célállomása
Hivatkozások
Külső hivatkozások Hivatalos oldal
Kategória:Komárom-Esztergom megye települései