A Queanbeyan-folyó a Molonglo-folyó egyik fő mellékfolyója a Murray-Darling vízgyűjtő-területen. A folyó 70 kilométer hosszú és vízgyűjtő-területe 960 négyzetkilométert foglal magába. A Queanbeyan-folyó egyike annak a két folyónak, -a másik a Cotter-folyó-, amelynek vízhozama ellátja Canberra és a Queanbeyan régió vízigényét, valamint, amelyiknek vízminősége különösen védett a szövetségi törvényhozás által.
A folyó útja A folyó fő ága mintegy 70 kilométert tesz meg kelet-délkeleti irányban Queanbeyan város közelében és ebből körülbelül 40 kilométert Bredbo városától északra. A Googong-gát-tól fentebb eső folyásán számtalan kisebb patak ömlik a folyóba, úgy mint: a Burra-patak, az Urialla-patak, a Tinderry-patak, a Ballinafad-patak, a Groggy-patak, a Woolpack-patak, a Sherlock-patak, a Lyons-patak, a Towneys-patak és a Mile Creeks patak.
A legnagyobb folyami átkelő a gát fölötti felsőbb szakaszon a Captain's Flat és Jerangle Road-ot összekötő út, melynek hídja a folyó felett ível át. Queanbeyan városában több hidat is építettek a folyó felett, amelyek a következők: a Canberra-Goalburn vasútvonal hídja, a Morisset utcai híd, a Queens Bridge, a Monaro utcában, valamint egy gyalogoshíd a város keleti részén.
Történelme
A Queanbeyan régió hagyományosan a Ngunnaval törzs szülőföldje. Az első európai látogató a vidéken Charles Throsby volt. Mialatt a Murrumbidgee-folyó-t kereste 1820-ban, felfedezte a Queanbeyan-folyó egyik vízfolyását egy völgyben, a Limestone Plains keleti végénél, nem messze attól a helytől, ahol napjainkban a fővárost találjuk.Queanbeyan City Council Strategic Overview - Part 1 2007-08 to 2009-10'', Queanbeyan City Council
A folyó vízhozama már igen régóta biztosítja Queanbeyan város vízellátását és alapvető részét képezi a helyi gazdaságnak. A folyó mentén a gyapjúgyártás munkafolyamatai ugyancsak vízigényesek és mind a mai napig folytatódnak.
960 négyzetkilométeres vízgyűjtő-területével a Queanbeyan-folyó majdnem kétszer akkora területről gyűjti össze a csapadékvizet, mint kisebb társa a Cotter-folyó.
A Googong-gát megépítésének köszönhetően mára jelentősen lecsökkent a halálos áldozatokat követelő árvizek száma a vidéken. Az 1976-os árvíz során a félig kész Googong-gátnál félő volt, hogy összeroppan a lezúduló viz súlya alatt, amelynek tragikus következményei lettek volna a főváros és Queanbeyan városának alacsonyabban fekvő részei számára. A városi temetőt Queanbeyanban így is elöntötte az ár és a holttesteket kimosta nyughelyükről és a Lake Burley Griffin tóba sodorta.Byrnes J, 1999 Issue 1, Team History: (Police) Divers, Australian Federal Police Association Journal, Austral Media Group P/L
Árvízvédelem
A Queanbeyan duzzasztógátat 1901-02 közt hozták létre, amely a folyón egy víztározó medencét alakított ki a város központjától nem messze. Ez a terület ma a város egyik legszebb pontja, rengeteg parkkal, melyek a következők: Blundell Park, Queen Elizabeth Park, és a Ray Morton Park. A víztározó biztosítja a kisebb vízigényű öntözését is a mezőgazdasági területeknek. A támpilléres betonmonstrum,- melynek hossza 58 méter- magasságát az 1950-es években megemelték 4 méterrel. Ugyanakkor a gát megépítése egyben súlyos következményekkel is járt a folyóban élő halfajok természetes vándorlási útvonalainak elvágása miatt.
A Googong-gát öt kilométerrel Queanbeyan városától fentebb van a folyón. A gát 1979-ben készült el és maximális vízbefogadó-képessége eléri a 124 500 millió litert. Az ausztrál kormány tulajdonában lévő gátat az ACTEWAGL vállalat, az Ausztrál Fővárosi Terület áram-, víz-, és gázszolgáltatója működteti. A fővárosi terület kormányának hatásköre alá tartozik viszont a gátnak a tározóval átellenes oldala.
A gát megépítése óta a folyó alsóbb szakaszain a vízállás alacsonyabbá vált, mint korábban volt, mivel megváltoztak az éghajlati viszonyok a vidéken, ennek ellenére az egyre inkább teret hódító szomorúfűz állományok és az alacsony vízállást kedvelő növények jól érzik magukat így is. A vízügyi munkálatok egyik célja, hogy ezeket a gyomokat eltávolítsa a folyó partjáról.
Vízminőség Az 1909-ben elfogadott kormányhatározatok alapján Új-Dél-Wales állam garantálja az Ausztrál Fővárosi Terület számára a hozzáférést a szükséges vízforrásokhoz és egyben kötelezi magát arra, hogy nem szennyezi a Queanbeyan-folyó vizét.McIntyre RA al et (2003), Augmentation of Water Supply to the ACT and region, Engineers Australia (Canberra Division) A folyó vizének állapotát az utóbbi években erősen befolyásolta, hogy elszaporodtak a pontyok és a nádasok. A vízügyi hatóságok elkülönítették a szükséges forrásokat a folyó vizének, illetve medrének megtisztítására, valamint egy ponty kifogási versenyt hirdettek, melynek nyertesei 500 ausztrál dollárt nyernek. Az európai ponty nem volt képes elterjedni a folyó felsőbb szakaszain, a Googong-gát miatt, amely ezen a részen kiváló pisztráng, illetve egyéb helyi halfajták élőhelye tudott maradni. Pontyfélék manapság a folyó teljes hosszában megtalálhatóak, de csak kis mennyiségben. A Googong-gát megépítése óta a veszélyeztetett Macquarie perch állománya fokozatosan növekedésnek indult. Áradások 2010. december 9-én a Queanbeyan-folyó kilépett medréből és elöntötte a Queanbeyan Riverside Tourist parkot. A térségben minden iskolát bezártak és az áradások során az otthonukat elhagyni kényszerülő mintegy 100 ember elszállásolására használták őket. Vadvilág A Queanbeyan-folyó partjai sokféle állatnak kínálnak remek élőhelyet. A folyó parton gyakran találkozhatunk vombatokkal és kengurukkal, sőt néhány esetben még a rendkívül visszahúzódó és rejtett életet élő kacsacsőrű emlőssel is. A folyó környéki területek a keleti szürke-kenguruk egy népesebb állományának is otthont adnak.
Külső hivatkozások Environment ACT paper on Queanbeyan River, including impact of Googong Dam Queanbeyan City Council page on the river's management ACTEWAGL page on Googong dam. Fish in the Murrumbidgee catchment (PDF)
Fordítás
Források
Kategória:Ausztrália folyói