Szólád község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Fekvése A Külső-Somogy dombvidékének északi peremén, Balatonszárszótól délre 4 kilométerre helyezkedik el. A falutól délkeletre található a Külső-Somogy legmagasabb kiemelkedése, a 316 méter magas Almán-tető. A központján halad keresztül a 7-es főútból kiágazó, Balatonszárszó–Kötcse közötti 65 102-es út, Balatonőszöddel és az M7-es autópálya Balatonőszöd–Szólád csomópontjával a 6524-es út köti össze. Szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.
Története Szólád neve 1229-ben szerepelt először az oklevelekben, ekkor a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolták fel. Nevét 1233-ban említették ismét az oklevelek, ekkor már lelkésze is volt. Később az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.
1409-ben az elhalt Gordovai Fancs János itteni birtokait említették az oklevelek. Gordovai Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, 1424-ben osztoztak meg itteni birtokaikon. 1464-ben már Bocskai László utódainak itteni birtokaiként írták le, melyek Szent-Györgyi Vincze Tamásnál voltak zálogban. 1498-ban is még a Gordovai Fancs család volt itt birtokos. 1536-ban pedig a székesfehérvári őrkanonok, Fancsi János és Péter, valamint Pekry Lajos voltak a földesurai.
Az 1573–1583. évi török kincstári adólajstromokban 16 házzal vették fel. 1583-ban Zichy Rafael, 1626-ban Török János, az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Zankó Miklós birtokában volt. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár birtoka volt. Tíz évvel később, 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban már a gróf Harrach és 1733-tól a Hunyady családé, az 1910-es években is Kéthelyi gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.
Két temploma közül a római katolikus 1775-ben, a református 1896-ban épült.
1842. május 9-én egy nagy tűzvészben a fél falu és a református templom is a lángok martaléka lett.
Határában, a Hadúti-dűlőn vezetett át a hagyomány szerint, a török hódoltság alatt a török hadiút Karádtól Kőröshegy, illetve Tihany felé.
A 20. század elejének adatai szerint a községhez tartozott Nezde-puszta, Nyesthegy-puszta, Szóládi-szőlőhegy, Vonyita-puszta is.
Nezde Nezde nevét már 1229-ben is említették egy oklevélben, ahol Nezda alakban fordult elő és a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolták fel. 1429-ben Telekivel határos helységként szerepelt. 1461-ben a Marczaliak a Berzenczei Lorántfiaknak kötötték le. 1464-ben Szolát sorsában osztozott.
Az 1536. évi adólajstrom Szárszó mellett sorolta fel. 1703 körül pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokában volt. 1726-ban a gróf Harrach, majd a gróf Hunyadyak birtokába került.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy Dániel László (független) 1994–1998: Vörös Gyula (független) 1998–2002: Vörös Gyula (független) 2002–2006: Vörös Gyula (független) 2006–2010: Vörös Gyula (független) 2010–2014: Rózsás Elemér (független) 2014–2019: Rózsás Elemér (független) 2019–2024: Rózsás Elemér (független) 2024–2024: Rózsás Elemér (független) 2024–2025: Békei Tamás (független) 2025– : Kenyér Zoltán Károly (független)
A településen 2024. szeptember 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2024. június 9-i, rendes önkormányzati választáson megválasztott (egyébként is hivatalban lévő) polgármester, Rózsás Elemér, akinek új mandátuma október 1-jétől lett volna érvényes, még a nyáron (július 12-én, július 14-i hatállyal) lemondott posztjáról. Az ekkor megválasztott Békei Tamás azonban másfél hónap után, 2024 november 15-én ugyancsak benyújtotta lemondását, ami miatt 2025. február 23-án újabb időközi polgármester-választást kellett lebonyolítani.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 30,3%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 4,5% (13,9% nem nyilatkozott).Szólád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 2% cigánynak, 0,2% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 27,4% református, 2,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).Szólád Helységnévtár
Nevezetességei Európa-díjas löszpincesor. A magas, helyenként akár 6-8 méteres löszfalba vájt pincéket még a 20. század elején vagy annál is korábban alakították ki. A pincéket eleinte csak rejtekhelynek építették, a bornak csak egy részét tárolták itt, amit a fináncok elől el akartak titkolni. Bent télen-nyáron egyaránt kb. 15 fokos hőmérséklet uralkodik, ami ideális a bor és a termények tárolására. A pincék közül jóval több, mint százat ma is használnak. A pincesor felújítására milliókat költött az önkormányzat, és 1999-ben megkapták érte az Európa-díjat és az értékmegőrzésért a Henry Ford-díjat is. A pincesor több rendezvénynek is otthont ad, köztük az augusztusi bográcsos főzőversenynek, de tartották itt már a megyei borfesztivált is, és a Különleges Asztali Örömök Somogyban nevű egész éves rendezvénysorozat egyik része is itt talált magának helyet. Szóládon rendezik meg 2016 óta minden évben, nyaranként az Ízek Versek Madárfütty összművészeti fesztivált.
Képek
Jegyzetek
Források Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004. Borovszky Samu: Somogy vármegye.
További információk Európai borutak portál
Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései