Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járás székhelye. Hozzá tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben Gergelyi és Ugornya egyesítésével keletkezett Gergelyiugornya.
Fekvése bélyegkép|160px|Vásárosnamény térképe A vármegye keleti részén, a Nyírség és a Beregi-sík kistájak határán helyezkedik el, a Kraszna és a Szamos folyók tiszai torkolatánál. A város központi része az itt csatornaszerűen egyenes mederben lefutó Kraszna bal partján terül el; különálló városrésze Gergelyiugornya, amely a Tisza jobbparti oldalán, tehát már a beregi részen fekszik.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszaszalka, észak-északkelet felől Vámosatya és Gelénes, északkelet felől Tákos, kelet felől Jánd, délkelet felől Olcsvaapáti, dél felől Olcsva és Nagydobos, délnyugat felől Pusztadobos, nyugat-délnyugat felől Nyírmada, nyugat felől Ilk, északnyugat felől pedig Kisvarsány.
A térség fontosabb települései közül Mátészalka 20, Baktalórántháza 24,5, Vaja 18, Nyírbátor 38, Rohod 18, Aranyosapáti 11, Beregsurány 22,5, Tiszaszalka pedig 11 kilométer távolságra található.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala, itteni szakaszának átadása óta az M3-as autópálya, amely (a 2022-es állapot szerint) a délnyugati határszéle közelében ér véget. Nyíregyháza, illetve Beregsurány felől a 41-es főúton érhető el a legegyszerűbben, ez a központján és Gergelyiugornya városrészen is keresztülhalad.
Mátészalka felől (Ópályi–Nagydobos érintésével) a 4117-es, Kisvárda felől (az Anarcs–Szabolcsbáka–Gemzse–Ilk-útvonalon) a 4108-as, Záhony felől pedig, a Tuzsér–Mándok–Mezőladány–Újkenéz–Aranyosapáti–Gyüre–Nagyvarsány–Kisvarsány-útvonalon, a 4115-ös úton érhető el. Olcsva térségével és délebbi szomszédaival a 4119-es út kapcsolja össze. Gergelyiugornya városrészt a 41-es főúton felül még a 4113-as út szeli át, az köti össze Lónyával és Tarpával is.
Vasúton a 116-os és a 111-es számú érhető el. Vásárosnamény vasútállomás a város központjának északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4108-as útból kiágazó 41 318-as számú mellékút (Rákóczi út) teszi lehetővé. (A 116-os vonalon egy vasúti megállóhelye is van, Vásárosnamény külső megállóhely, ez a központtól bő 6 kilométerre délnyugatra, a különálló Perényitanya városrész déli szélén helyezkedik el, s a közúti elérését a 41-es főútból kiágazó 41 143-as számú mellékút biztosítja.)
Története A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít, kora Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése 1214: Numen. A név német eredetű személynévből származhat, magyar névadással. A környék régóta lakott számos rézkori és bronzkori lelet tanúsága szerint.
Első ismert birtokosai a Lónyayak, akik a hagyomány szerint honfoglaló magyar nemzetség voltak. A Lónyay nevet a közeli Lónyáról vették fel, családi fészkük Nagylónyán volt.http://www.magyarorszag-szep.hu/Vasarosnameny/index.html Legelőször tehát Namény neve tűnik föl, majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek. 1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének „vásáros” előtagja. 1494-ben már mezővárosként van említve.
A Rákóczi-szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. II. Rákóczi Ferenc serege 1703. július 17–18-án itt, Naménynál kelt át a Tiszán, s a fejedelem innen szólította csatlakozásra a vármegyék nemességét.A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Kronológia 1703. július 19-én Rákóczi a vásárosnaményi Tomcsányi-kastélyban adta ki híres, a szabolcsi nemességet is hadba hívó kiáltványát, a Naményi Pátenst. (A vásárosnaményi híd Rákóczi Ferenc nevét viseli.)
Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosa maradt egészen 1945-ig. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztos lett. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében.
1923-ig, majd 1940 és 1944 között ismét Bereg vármegye része volt, a két időszak között, illetve 1945 után osztozott a Magyarországnak ítélt beregi rész közigazgatási változásaiban.
1978-ban nyilvánították várossá.
Érdekességek 2013. március 17-én itt mérték az év legalacsonyabb hőmérsékleti értékét. Ezen a napon -18,2 fokot mutattak a hőmérők a városban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hegedűs Antal (MDF) 1994–1998: Hegedűs Antal (MDF-KDNP-FKgP) 1998–2002: Jüttner Csaba (független) 2002–2006: Jüttner Csaba (SZDSZ-MSZP) 2006–2010: Jüttner Csaba (SZDSZ) 2010–2014: Filep Sándor (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Filep Sándor (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Filep Sándor (Fidesz-KDNP) 2024– : Filep Sándor (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 46,5%, római katolikus 15,1%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,2, felekezeten kívüli 6,9% (24,8% nem válaszolt).Vásárosnamény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, románnak és lengyelnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,4% volt római katolikus, 43,8% református, 4,5% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,9% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).Vásárosnamény Helységnévtár
Városrészek Vitka Vitka 1969-ig önálló község volt Vásárosnaménytól délre. Ősidők óta megtelepült hely, amelyet az alatta folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak. Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták; 1449-ben Wythka alakban tűnik fel ismét. A 13. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá, és a 19. század elejéig a település fő birtokosa marad. A 15. században rajtuk kívül a Kaplon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk. 1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyaiak, 1662-ben a Verebélyi család kapott nádori vagy királyi adományt egyes részeire.
Vitkát a 18. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg. A 19. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.
A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.
Gergelyiugornya
Gergelyiugornya a Tisza jobb partján fekszik, 1969 óta tartozik Vásárosnaményhoz. A település leginkább tiszai strandjáról, termálfürdőjéről és minden évben megrendezésre kerülő Tisza Party rendezvénysorozatról ismert, de fontos állomása a Tisza-túráknak is.
Nevezetességei Református templom: A 16. században épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, amely Isten bárányát ábrázolja, Lónyay Zsuzsanna 1620-ból való epitáfiuma Római katolikus templom: Barokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Tomcsányi-kastély: II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt megszállva bocsátotta ki a „naményi pátenst”, amelyben hadba hívta a szabolcsi nemességet. A 17. század első harmadában építtették az árkádos tornácú, négytornyos, sarokszobás rezidenciát. 1728 körül bővítették, s ifjabb Lónyay László alakította át mai barokk formájára. Az államosítás után hadkiegészítő parancsnokság, később kollégium volt a kastélyban. Trianontól az államosításig a felvidéki Tomcsányi család lakott a kastélyban, akik házassággal kerültek a Lónyayakkal rokonságba. 1986-tól 2005-ig üresen állt. A leromlott épületet 2007-ben uniós pályázat segítségével újították fel, jelenleg a Beregi Múzeumnak ad otthont, melyen állandó kiállítása: „Bereg kincsei”. Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha-gyűjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látható itt. Eötvös-kúria – 1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a 19. században bővítették ki. A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve A város nevét viseli a Naményi piros almafajta, amelyet itt nemesítettek ki az 1970-es években.
Kultúra bélyegkép|jobbra|250px|Művelődési ház Zene 1955-ben a helyi ÁFÉSZ megnyitotta a „Csipke” éttermet. Népi zenekar szórakoztatta a helyi és a környékbeli szórakozni vágyó közönséget. A zenekar tagjai: Murzsa Bertalan zenekarvezető prímás, Szabó Jenő cimbalom (Bangó Margit édesapja), Balogh Pál nagybőgő, Tóth Adolf klarinét, Balogh Ignác kontra, Varga János (Biguli) brácsa. A zenekar hosszú ideig (a nyugdíjas korukig) kiváló eredményeket értek el a különböző területi versenyeken.
1964-ben a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói megalakították a „TÁJFUN” zenekart Katona László (Harmonika) vezetésével. A zenekar tovább lépett és új stílust, a „Beatles” irányzatot kívánta utánozni (Néha sikerült). Katona kilépése után a vezetést Tóth Andor (Bütyök) vette át (szólógitár), Eördögh György akkord gitár ének, Csatlós Pál szaxofon, és más fúvós, Benczik Sándor (Picus) trombita. Káté Antal (Sandi) dob, Koncz Márta és Kósa Éva vokál. A környéken rendezett bálokon, gimnáziumi rendezvényeken zenéltek. Az érettségi után a zenekar mai szóval „jogutód nélkül” megszűnt. A zenekarból egyedül Káté Antal maradt a pályán, vendéglátós zenészként folytatta.
Az 1960-as évek közepétől az 1970-es évek közepéig még fontos megemlíteni volt gimnáziumi barátokból alakult igazi BEAT zenekart amelynek évek alatt a tagjai voltak: Gönczi Ferenc (szólógitár – †2023), Horváth István (basszusgitár), Benczik Sándor (ének, basszusgitár, gitár), Baráth Szabolcs (gitár – †1995), Horváth István (basszusgitár), Újvári József (dob) és még több zenész aki csak rövidebb ideig játszott. Repertoárjukat az akkori idők igazi beat slágerzenéje alkotta, de sok igazán sikeres virtuóz módon adaptált rock számot Deep Purple, Free, Creedence Clearwater Revival stb.) is játszottak. Ők is úgymond „jogutód nélkül” szűntek meg.
1978-ban megalakult a Lokátor RT rockzenekar. Tagjai: Szolnok István (dob, ütőhangszerek – † 2023), Baráth Csaba (basszusgitár – † 2023), Baráth István (ének – † 2017), Kádár János József (gitár) és kezdetben rövid ideig Czapp Ferenc (gitár). A 70-es évek végétől a 80-as évek elejéig a térség meghatározó zenekara volt. A repertoárjuk elsősorban a rock zenénére épült. Az akkori időkben az ifjúsági szervezetek által rendezett bálokon – a mai szóhasználatban „bulikon” – szerepeltek elsősorban. Hosszú évekig nem léptek fel közönség előtt. Később fiatalabb helyi zenészekkel Tóth József (gitár, ének), Szakács Ferenc (basszusgitár) majd Koncz Imre (ének, gitár), Tóth József (gitár), Csonka László (billentyűsök, ének), Hurai Mihály (dob) történt több próbálkozás a megújulásra. Sajnos mindezek ellenére 1995-ben az együttes végleg feloszlott. bélyeg|250px|Check-Point zenekar
2007-ben nagyjából egyidejűleg két zenekar is megalakult.