Tápiószecső nagyközség Pest vármegyében, a Nagykátai járásban található.
Fekvése Az Alföld északi részén helyezkedik el, közel a Gödöllői-dombsághoz, a Tápió-Galga-Zagyva vidéken, kistérség szerint a Tápió-vidéken, Budapesttől 27 km-re keletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Kóka, északkelet felől Tóalmás, kelet felől Szentmártonkáta, délkelet felől Tápióság, délnyugat felől Úri, nyugat felől pedig Sülysáp.
Megközelítése Központján áthalad nyugat-keleti irányban a 31-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Tápiósággal a 3114-es út, Tóalmással a 31 106-os, Kókával pedig a 31 103-as számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a érinti; Tápiószecső vasútállomás a belterület déli széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a tápiósági országútból kiágazó 31 315-ös számú mellékút biztosítja. A település a Z60-as számú zónázó elővárosi vonatokkal, valamint menetrend szerint közlekedő autóbusszal is megközelíthető.
Éghajlata Tápiószecső éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A napsütéses órák száma 2000 óra alatt. Középhőmérséklete 10 °C. Csapadék közel 600 mm. Uralkodó szélirány északnyugati.
Története Tápiószecső nagyközség a honfoglalás óta fennálló település. Ősi birtok, amely a Kartal nemzetségé volt. Réz- és bronzeszközök maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy a területén már a honfoglalás előtti időkben is laktak emberek.
IV. Béla uralkodásának idejéből maradt fenn az első okleveles említés (1264), miszerint bűneik miatt elvették Uza fiaitól a települést, majd azt eladományozta a margitszigeti apácáknak. 1271-ben a falu egy Péter nevű birtokoshoz került, aki végrendeletében az apácákra hagyta, így a falu visszakerült hozzájuk. Az 1200-as évek végén Uza unokája, Bertalan, érvénytelenítette az oklevelet az apácák kérésére, így a település visszakerült a Kartal nemzetséghez. Az 1300-as évek folyamán a Chyko nevű család birtokolta Szecsőt.
Ők a Pető családdal többször is pereskedtek a faluért, utolsó alkalommal 1399-ben. Később a Chyko család eladta Perényi Péter fiainak, ami ezzel megszűnt Kartal nemzetség tulajdona lenni. Ezután Lábatlani Gergelyhez került, akitől Bátori István 16 000 forintért megvásárolta. 1427-ben a faluban országos vásár volt, 1472-ben egy oklevél oppidiumnak (mezővárosnak) nevezi.
A török megszállás alatt, az egész régióhoz hasonlóan, Tápiószecsőt nem érte jelentősebb pusztulás. 1546-ban a Tápió folyó felső folyásánál lévő településeken nagyon sok káposzta termett, így Szecsőn is. A juhok száma csekély volt. 1559-ben khász birtok lett. Jövedelme ekkor 9324 akcse. Szecső ekkori neve Szekcsuj volt, birtokosa Szülejmán tezkere emin ziamet. Az 1600-as évek elején a település lakhatatlanná vált a háborús pusztítások következtében. A plébánia egy adat szerint fennállt. 1698-ban kezdték meg az anyakönyvi bejegyzéseket. 1600 végén már két malom működött a faluban, így újjáéledt a falu. Ekkoriban már hetente volt piac, és működött már egy mészárszék is.
A Rákóczi-szabadságharcban 28 fő részt vett. 1754-ben Grassalkovich Antal és Esterházy Pál birtoka volt a falu.
A római katolikus templom a 17. század óta fennmaradt. 1741-ben átalakították, hatvan évvel később újraöntötték a harangot, majd oltárképet festették, tizenöt év múlva a tetőszerkezet javították meg. 1877-ben az egész templom felújításra került.
1865-ben Bárdy István jegyző szerint a falu a kecskeméti térségben helyezkedik el, a Szentkirályi erdőhöz közel. Ez az erdő elvileg menedéket nyújtott a tatárjárás idejében. 1880 körül építették meg a Budapest – Nagykáta – Szolnok vasútvonalat, ez hatalmas változásokat hozott a falu életében, mivel új munkalehetőségeket adott a lakosok számára. Az 1800-as évek végén a legnagyobb birtokos Hevesy Lajosné Scholzberger Jenni volt. Ekkor épült meg a Magdolna-telep mellett több tanyaközpont is, valamint a Hevesy-kastély. 1895 és 1935 között a művelési ágon nem történt sok változás, kivéve, hogy a szőlőművelés aránya megkétszereződött. Az első világháborúban 450 fő részt vett, ebből 63 fő hősi halált halt. Róluk a templomnál található és a nevükkel ellátott szobor emlékezik meg.
1920-ban a következő egyesületek, szövetkezetek működtek: Önkéntes Tűzoltó Egyesület Levente Egyesület Polgári Lövészegyesület Gazdakör Hitelszövetkezet és Hangya Szövetkezet
Továbbá dolgozott: 3 asztalos 2 ács 1 bognár 1 borbély 6 cipész és csizmadia 2 férfi szabó 1 női szabó 8 tollkereskedő 1 malomtulajdonos és lisztkereskedő 8 vegyeskereskedő 1 fa- és tüzelőkereskedő 1 cement- és mészkereskedő 4 cséplőgép-tulajdonos
Ekkoriban a Hevesy testvérek rendelkeztek a legnagyobb birtokkal. 1940 elején működött egy mozi, valamint iskolások által tartott előadások is voltak. Az egészségügyi ellátás javult, s ekkor már fogorvosi rendelő is volt a faluban. 1946-ban felavatták a Művelődési Házat. 1950-ben, Ofella Sándor vezetésével alakult a Hagyományőrző Népi Együttes, mely napjainkban is létezik, jelenlegi vezetője Walter János.https://ofellasandoralapitvany.webnode.hu/hagyomanyorzo-nepi-egyuttes/az-egyuttesrol 1953-ban új iskolát adtak át, később, 1980 végén az udvarban sportcsarnokot épült. 1997-ben új épülettel egészült ki az alsó tagozatos iskola. 1959-ben újították fel a Művelődési Házat. 1950-ben megalakult az Egyetértés mezőgazdasági termelőszövetkezet. Új gazdasági mechanizmust vezettek be. A termelés három műszakban folyt, főleg női munkaerőt alkalmaztak. Majd jelentőssé vált a Gobelin Háziipari Szövetkezet is, mivel itt több mint 100 nőt foglalkoztattak. 1970-es években két alkalommal is orvosolni kellett az Egyetértés MgTSZ-t, majd egyesült a Kossuth Termelőszövetkezettel, amely Szentmártonkátán található. 20 évvel később kivált a tápiószecsői részleg. 1993-ban megszűnt a termelőszövetkezet.
A második világháború után a kereskedelmet az ÁFÉSZ irányította, akkori nevén helyi földművelés-szövetkezet. Tápióság és Tóalmás kereskedelmi részlegeit egyesítették az ÁFÉSZ-szel, így megalakult a Tápiószecső és Vidéke ÁFÉSZ, majd ez 1977-ben egyesült a Nagykátai ÁFÉSZ-szel. A két világháború között halgazdaság alakult ki, mely napjainkban magánvállalkozásként működik.
1980-ban megépült az alsó tagozatos osztályoknak helyet biztosító, forfaszerkezetű (faforgácslapból készült) iskola. 1983-ban megkezdte működését a Helyőrségi Művelődési Központ, vagyis honvédségi művelődési ház. 1984–85-ben létrejött a községi vízmű, és a vezetékhálózat kiépült. Az 1980-as évek végén a falu sportpályája közelében új falurész épült. Közbeszédben "Pelenkatelep"-nek hívják. 1994-ben építették ki a földgázhálózatot, ehhez csatlakozott a lakosság jó része. A Monor Telefon Társaság 1995–96-ban építette ki a faluban a kábeltelevízió-, telefon- és internethálózatot.
1990–96 között a lakosság közel 37%-a a községben, a többiek más településen találtak munkahelyet. 2001-re ez, a helyi honvédségi alakulat létszámával együtt, csökkent.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lénárd László (független) 1994–1998: Lénárd László (független) 1998–1999: Lénárd László (független) 1999–2002: Lénárd László (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Lénárd László (független) 2006–2010: Incze Sándor (független) 2010–2014: Bata József (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Bata József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Gál Csaba (független) 2024– : Bata József (Fidesz-KDNP)
A település a rendszerváltás után négy cikluson át Lénárd László irányítása alatt állt, aki korábban, a rendszerváltás előtt már tanácselnökként is vezette a falut. A négy ciklus teljesítése ráadásul valójában öt választási győzelmet jelent, mert 1999. december 12-én – vélhetően a képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt – időközi polgármester- és képviselő-testületi választásra is sor került, amin hivatalban lévő polgármesterként nyerni tudott.
Önkormányzata A képviselő-testület névsora a 2006-2010 közötti ciklusban: Anka László, Bata József (alpolgármester), Czirják Attila, Dósa Anna, Dósa Zoltán, Halász Tibor, Ill László, Kovács Ferenc, Nagy Jusztina, Tábori Tivadar, dr. Varróné dr. Dávid Éva, dr. Varró István, Walter János A képviselő-testület névsora a 2010-2014 közötti ciklusban: Anka László (alpolgármester), Dombi Nándor, Erdei Annamária, Farkas Tibor, Gál Csaba, Ipacs Balázs, Mészáros Ferenc, Tar Andrea Judit önkormányzati képviselő
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 4,2%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,6% (26,8% nem nyilatkozott).Tápiószecső Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 4,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).Tápiószecső Helységnévtár
Nevezetességei A nagyközség legrégebb óta fennálló épülete a Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt Római Katolikus Templom és a hozzá kapcsolódó parókia, 1790-ből. Látnivaló a Magdolna-telepen található Hevesy-kastély.
A falu természetvédelmi értékei az Alsó- és Felső Tápió, a vasútállomás szomszédságában lévő horgásztó, az ipari hasznosítású halastórendszer, valamint a közelmúltban kialakított horgásztó és szabadidő komplexum. A gyermekek oktatása, nevelése két óvodai körzetben, 2-2 tagóvodával, oktatása általános- és alapfokú művészeti iskola keretében biztosítja a település. Az idősek számára rendelkezésre áll az Idősek Klubja, továbbá igénybe vehető házi segítségnyújtás is. A közművelődést három intézmény szolgálja, a Damjanich Művelődési Ház, a Helyőrségi Művelődési Központ és a Nagyközségi Könyvtár. A Művelődési Ház által szervezett programokra, rendezvényekre Pest megye minden szegletéből érkeznek fellépő csoportok. A programok között kiemelkedő a három napos "Pünkösdi sokadalom" rendezvénysorozat. A Művelődési Ház otthonául szolgál az országszerte ismert Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttesnek és Menyecskekoszorúnak. A ház pincéjében helytörténeti kiállítás látható, amely Pincemúzeum néven található a községben. A településen egy Turul-szobor is áll.
Intézmények Általános iskola Az iskola neve Gróf Széchenyi István Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola három részből áll. Az alsó tagozatból, felső tagozatból és egy speciális tagozatból (SNI). A tagozatok a település más pontjain találhatók. Továbbá különböző művészeti tagozat is működik, mint zeneoktatás, festészet, tűzzománc stb. Damjanich Művelődési Ház Idősek klubja Központi konyha Nagyközségi könyvtár A számtalan könyv mellett internet-hozzáféréshez is hozzájuthatnak a látogatók. Óvoda Pöttöm Óvoda Tápiószecsőn 3 óvoda működik, a falu 3 pontján.
Falurészek Magdolnatelep Sülysáp felől, a 31-es út mentén található. "Pelenkatelep" Tápióság felé vezető út mentén található. Központ Honvédségi telep Egészségügy Az alapszintű lakossági szolgáltatások elérhetőek a településen. A betegellátás két felnőtt háziorvosi körzetben, egy gyermek háziorvosi körzetben történik, valamint fogászati ellátás is van, valamint egy védőnői szolgálat.
Sportélete
A község futball csapata, a Tápiószecső FC, 2002-ben eljutott egészen a Magyar Kupa nyolcaddöntőjébe. Akkoriban NB III-as csapatként. 16 évesen került el a csapattól Juhász Roland, aki mára válogatott szintű játékos lett.