Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése Budapesttől 20 kilométerre, az Érd-Sóskúti-fennsík és az Érd–Ercsi-hátság határán, a Dunába torkolló Benta-patak két partján helyezkedik el. Közeli települések: Sóskút, Érd és Martonvásár. (A szomszédos Érd városával szinte teljesen összeépült.)

A belterület három nagyobb részből áll. A legrégebbi a Falu, központjában az orsósan kibővülő, széles főutcával. Az Újtelep 1921-ben keletkezett a Benta keleti partján, az újabb, Ligeti területet pedig 1930-ban parcellázták a Benta nyugati partján.

Földrajzi adottságai Lösztakaró fedi, amelyen jó minőségű mezőségi talaj képződött, a mezőgazdaság aránya a gazdasági struktúrában mégis rendkívül alacsony. A délkeleti irányú Benta-patak sekély völgye a pleisztocén korban alakult ki szerkezeti törés révén. A térség ivóvizét biztosítja a miocén rétegekből történő vízkivétel. Az ivóvíz enyhén szennyezett volt, viszonylag magas a nitráttartalma. Tárnokliget a belvízzel, Újtelep a talajvízmozgással küszködik. Most már iható a víze.

Megközelítése A 7-es főút és az M7-es autópálya között terül el; az autópálya lejárója segíti a bekapcsolódást az agglomerációba. Érinti a települést az Érd-Biatorbágy közti 8104-es út és a pusztazámori M7-csomóponttól a sóskúti ipari parkig vezető 8107-es út; belterületi útjai közül öt számjegyű országos közútnak számít még a 81 104-es út és a 81 105-ös út.

Közösségi közlekedéssel egyrészt az érdi Tesco áruháztól induló 741-es, 742-es és 743-as autóbuszokkal közelíthető meg, másrészt a azon vonataival, amelyek megállnak Tárnok vasútállomáson.

Tájképe, településképe Fokozott a nagyváros hatására a tájleromlás, a város a környezetszennyező tevékenységét a kistérségbe telepítette (sittlerakás, szeméttelepek).

A településburjánzással az 1970-es évekre a rendezési tervek már nem tudtak lépést tartani, zsúfolt munkáskolóniák, rendezetlen hobbitelkek alakultak ki. A paraszti múltú lakosság, illetve az ország keleti részéből, főként Szabolcsból betelepült családok jövedelme két forrásból származott: az iparból és a mezőgazdasági tevékenységből. A rendszerváltást követően agglomerációs alvóvárosias negyedek alakultak ki.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rozbora Andor (MDF) 1994–1998: Rozbora Andor (független) 1998–2002: Dr. Gergely István (független) 2002–2006: Dr. Gergely István (független) 2006–2010: Szolnoki Gábor Károly (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Szolnoki Gábor Károly (Fidesz-KDNP-Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület) 2014–2019: Szolnoki Gábor Károly (Fidesz-KDNP-Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület) 2019–2024: Dr. Lukács László (független) 2024– : Dr. Lukács László (Tárnoki Civil Fórum Egyesület)

Gazdasága A gazdasági ágak közül a mezőgazdaság alacsony, a kereskedelem magas arányt képvisel, a vállalkozássűrűség alacsony. A jövedelmi viszonyokban a térségen belül jelentős eltérések mutatkoznak. Tárnok esetében a mutató még a Pest megyei átlagot sem éri el, és jelentősen az agglomerációs átlag alatt marad.

A tárnoki kistérségi kommunális hulladéklerakó betelt. A térségben keletkezett háztartási hulladék elhelyezésének kérdését a pusztazámori regionális szilárdhulladék-lerakó üzembe helyezése oldotta meg.

Lakossága Tárnok lakói foglalkozásuk alapján vegyes képet mutatnak. Sokan választották munkahelyül a fővárost, ahol a kereskedelem és a szolgáltatóipar biztosít számukra megélhetést; valamint a környező ipari központokat.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,2% németnek, 0,7% románnak, 1,6% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 24,1% (32,6% nem nyilatkozott).Tárnok Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,7% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és szerbnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,7% volt római katolikus, 7,9% református, 1,1% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).Tárnok Helységnévtár

Fejlődési kilátásai

A meglévő gyengeségeket a kínálkozó lehetőségek függvényében kiküszöbölő fejlesztési stratégia célkitűzése szerint olyan bel- és külterületi infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van, amelyek azt szolgálják, hogy a térben terjedő lakóhelyi szuburbanizáció során ide költözők társadalmi összetétele megfelelő legyen. A fejlesztési stratégia részét képezi, hogy kialakulhasson egy célszerű és okszerű gazdálkodás a termőfölddel és a kivonásra ítélt területekkel, hogy ezáltal is csökkenjen a parlagterületek, az allergiát okozó gyomnövényekkel fedett kiterjedt, gondozatlan területek aránya.

A mezőgazdaság fennmaradása megköveteli a biztonságos termelés garantálását (lopások meggátlása), a határ védelmében nyújtott segítséget, amely egyben az illegális hulladéklerakásnak is gátat szabhat.

A fejlesztési koncepció ajánlásai az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas helyek fejlesztése és az urbánus terek fejlesztése, átgondolt lakóterület fejlesztés. Az értékesebb kertvárosi területek a beépíthetőségi előírások következtében kisebb értékű társasházi lakóövezetekké válnak.

Közbiztonsága A közbiztonság fő problémái az illegális hulladéklerakás, az időnként megjelenő hajléktalanok, a kerékpárlopások, kerti lopások, melyek a település külterületére és a vasútállomás környékére koncentrálódnak.

Saját szervezett polgárőrséggel rendelkezik. Az évek óta tartó szervezett szolgálatoknak köszönhetően a bűnelkövetések száma jelentősen visszaszorult a településen.

Története Tárnok legkorábbi ismert említése 1257-ből való, nevét ekkor Tavarnuk, majd 1283 körül egy másik okiratban Tawarnucweg formában jegyezték fel.

A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte.

A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták.

1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek.

Tárnok három nagyobb részből áll. Az ősi mag, az Ófalu, az újtelepi rész 1921-ben keletkezett, Tárnokligetet pedig 1930-ban parcelláztatta Üszögi Nagy Sándor földbirtokos. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.

Nevezetességei Római katolikus templom Szent Rókus kápolna I-II. világháborús emlékmű Millenniumi emlékoszlop Március 15. emlékmű Trianon emlékmű Kopjafa az 1956-os forradalom emlékére Öreg-hegyi pincesor Benta-patak Kőfejtő Horgásztó Tárnok Mérőállomás

Ismert személyek Itt él Zalatnay Sarolta.

Források Györffy György: Pest megye Lakos Ágnes, Kasza Sándor: Dél-Buda környéki kistérség, Ceba Kiadó, 2001

Jegyzetek

További információk 100 éves a Tárnoki Községi Sportkör; Tárnoki Községi Sportkör, Tárnok, 2014 Ábel András: A Benta-patak Tárnokon; Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Tárnok, 2017 (Néprajzi és helytörténeti füzetek Tárnokról 2.) Ábel András–Muskovics Andrea Anna: Tí tárnockí muzikantí pekne hrali. A tárnoki zenekarok története; Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Tárnok, 2014 (Tárnok múltja) Dr. Gergely Istvánné (szerk.): Igazgyöngy. Tárnok természeti értékei, története és néprajza; Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tárnok, 2000 Muskovics Andrea Anna: "Mit vétettem, kinek ártottam?". Tárnokiak malenkij roboton; Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Tárnok, 2016 (Tárnok múltja) Muskovics Andrea Anna: "Hittünk, mert jó keresztények voltunk". 'Málenkij robotra' hurcolás Tárnokról; Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Tárnok, 2018 (Néprajzi és helytörténeti füzetek Tárnokról 4.) Muskovics Andrea Anna: A hit és összefogás példája. A tárnokligeti kápolna és templom története; Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Tárnok, 2017 (Néprajzi és helytörténeti füzetek Tárnokról 3.)

Külső hivatkozások Tárnok nagyközség hivatalos honlapja Tárnok Helytörténet Tárnok Infó - Tárnoki programok, hírek, újdonságok Tárnok az utazom.com honlapján Térkép Kalauz – Tárnok IV. László király Tavarnuk nevű földet nővérének Erzsébetnek és a Boldogasszony margitszigeti apáca-kolostorának adományozza, 1277.

Kategória:Pest megye települései Kategória:Fejér vármegye települései