Tinnye község Pest vármegye nyugati szélén, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése left|thumb|A tinnyei polgármesteri hivatal az előtte kialakított parkkal A Budai-hegység és a Gerecse keleti részét képező Zsámbék-Bajnai-dombvidék között, a Békás-patak (Körtvélyes-patak) völgyében, Budapesttől közúton (megközelítési iránytól függően) mintegy 30-35 kilométerre található. A települést átszeli az Esztergom és Zsámbék térségét összekötő, Pilisjászfalu és Herceghalom között húzódó, a távlati tervek szerint a közbeeső településeket elkerülő, ám egyelőre mindegyiket érintő, 102-es számú másodrendű országos főút (2013 előtt az út itteni szakasza az 1104-es útszámozást viselte). Piliscsabával az 1133-as út, nyugati szomszédjával, Únnyal, illetve azon keresztül Csolnokkal és Doroggal az 1106-os út köti össze.
A települést a jövőben az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as autóút (korábbi tervezési nevén R11-es gyorsút) fogja tehermentesíteni. Az autóút építését 2022-ben elhalasztották. A már építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi autóút kivitelezésére 2024-ben feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki – erre Lázár János tett ígéretet a térség országgyűlési képviselőinek.
Földtani adottságok a térségben A tájat zömmel (87%) a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek borítják. A mészkő-kiemelkedéseken rendzina talaj jött létre. Az erózió eredményeként helyenként földes kopárok képződtek. A patakok völgyének allúviumán réti öntéstalajok találhatók.
Éghajlata A települést mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. A napsütés évi összege 1930 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 9,5- között alakul. A csapadék évi összege körüli. Leggyakrabban észak-nyugati, északi irányból fúj a szél, az átlagos szélsebesség körüli.https://www.tinnye.hu/sites/default/files/pdf24_merged_6.pdf
Vízrajza A térség mérsékelten vízhiányos terület. Keleten a Kenyérmezei-patak vízgyűjtője érinti. Jelentős vízfolyása - mely a település belterületének északi határán ered - a Békás-patak (más néven: Körtvélyes-patak). Árvize tavasszal, kisvize ősszel gyakori. A talajvíz a völgytalpakon 2–4 m, a lejtőkön 4–6 m között található. Mennyisége jelentéktelen. Kémiailag kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, néhol a nitrátosodás is előfordul. A rétegvízkészlet 1 l/s km2 körüli.
A felszín alatti vizek szennyeződéssel szembeni érzékenysége a település belterületének környezetében magas, a település többi részén közepes-kismértékű.
Növényföldrajza Növényföldrajzi szempontból a kistáj a Pilis-Gerecsei flórajárásba (Pilisense) tartozik. Jelentősebb potenciális erdőtársulásai a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a bükkösök (Melicofagetum; Fago-Ornetum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco Ulmetum) és a karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum).
Szomszédos települések
Pest vármegyében: Pilisjászfalu, Piliscsaba, Perbál. Komárom-Esztergom vármegyében: Úny, Máriahalom
Története Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket is találtak. A Páskom nevű részen földvármaradványok találhatók, valószínűleg szintén az Árpád-korból. III. Béla király uralkodása alatt (1172-1196) a Dél-Franciaországból bevándorolt Aynard nemzetség nyerte adományul a környéket. A tatárjárás után a településtől délkeletre emelkedő (ma Perbálhoz tartozó) hegycsúcson Aynard lovag vára állott, rövid ideig, mely térségi belviszályok következtében pusztult el.
A falu első okleveles említése 1274-ből ismeretes, ekkor Tinnyei Miklós birtoka volt. Visegrád vára 1259-es elkészülte után a várhoz tartozó uradalom birtokai közül Tinnyét a nyúlszigeti apácák kapták 1261-ben. 1300 után a község egy ideig lakatlan volt. 1319 előtt az akkor lakatlan területet a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta. 1319 után II. Mojs nádor testvére Tinnyét Vernel és fia László budai várnagyoknak zálogosította el.
I. (Nagy) Lajos király 1346-ban Iwandorf Jánosnak és Zudar Péternek királyi főpohárnoknak adományozta. 1361-ben Magyar Pál nejének, a Nádasd nemzetségbeli Gelsei Margitnak tulajdona volt. Templomát a korabeli írások már ekkor említették. 1367-ben az óbudai Klarissza, 1477-ben részben a nyúlszigeti apácák, részben Magyar Balázs (1472–76) birtokában volt.
1541-ben a törökök kezére került, de a település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, ugyanakkor mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.
1715-ben Tinnyén 23 adózott portát írtak össze, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett. 1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen.
1754-ben Sőrich Farkas és Balog Mátyás vármegyei esküdtek voltak a birtokosok.
left|thumb|Kossuth Lajos egykori kúriája és emlékoszlopa Tinnyén|222x222px 1842 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. A 19. század folyamán a közbirtokos családok mintegy 30, főként klasszicista stílusú kúriát építettek. A mai napig is felismerhető néhány szép arányú udvarház, volt nemesi kúria, de tulajdonosaik nem képesek helyreállítani azokat, állagukat megóvni.
A legfontosabb közbirtokos családok: Miskey, Posgay, Friebeisz, Csehfalvay, Setéth, Tiborcszeghi Horváth, Simontsits, Hyros, Sántha, Privorszky, Koltay, Ocskay, Hatala, Huszár, Hegedüs, Somogyi, Párnicky, Újfalussy, Hoblik, Gajzler, Wattay, Vásárhelyi, Hantken, Szokoli, Kossuth.
A közbirtokosság tagjai közül többen országos jelentőségű ügyekben is tevékenyen működtek közre. Így Simontsits János, mint Pest megye alispánja Fáy András barátjaként részt vett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Nemzeti Színház alapításában és működtetésében.
1870 óta számos egyesület működött: tűzoltó-, takarék-, gazda műkedvelő egyesületek, Hangya Szövetkezet. Működésük pezsgő gazdasági, társadalmi, kulturális életet eredményezett a kis településen. A 20. század első felében köves utak, árkok, hidak, Népház épültek, bevezették a villanyt, országos vásárokat tartottak.
1922-ben Kodály Zoltán észak-dunántúli népdalgyűjtéseinek Tinnye volt az egyik állomása
A második világháború nagy pusztítást végzett. Tinnyét a szovjet csapatok 1944 december 25-én foglalták el a környékbeli falvakkal együtt. Több kisebb csata, rendszeres bombázások voltak, a terület többször cserélt gazdát. A zsidó lakosok nagy része a XIX. század végén elköltözött, a háború idején 71 elhurcolt személyből egy fő tért vissza.
Az 1950-től működő Kossuth, majd Új Élet Termelőszövetkezet 1975-ben beolvadt a töki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe.
1956. december 22-én a helyi termelőszövetkezet vezetője a karhatalommal beidéztetett a tanácsházára száz helyi férfit, akik ki akartak lépni a szövetkezetből. Szabadon bocsátásuk érdekében spontán tüntetés alakult ki, elsősorban az érintett feleségek köreiből, amire válaszul a karhatalmi egység vezetője a tömegbe lövetett; a sortűznek egy halálos áldozata volt.
A Piliscsaba felé vezető műút mentén található a Garancsi-tó
Az egykori Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1951. augusztus 1-jei, 217-es számú határozatával döntött Tinnye-Jászfalu Piliscsabához történő csatolásáról.https://mnl.gov.hu/download/file/fid/23826
A 2000-es évek elején új lakónegyedekkel bővült a község. Ezek a Makkfa Liget, Mediterrán-völgy, Királyvölgy. Ennek eredményeként a település lakosságszáma folyamatosan növekszik.
Kossuth Lajos Tinnyén bélyegkép
Kossuth 1842-tól 1846-ig, családjával lakott itt. Somogyi Antal táblabíró 60 holdnyi birtokát és lakóházát vásárolta meg, részint hogy a jó levegőn tüdejét gyógyítsa, részint hogy Pest vármegyei birtokkal rendelkezvén (a szomszédos Úny községben és az akkor még Tinnyéhez tartozó Jászfalu-pusztán kisebb birtoka volt) a megye követe lehessen. Az ország több vezető politikusa kereste fel tinnyei otthonában. Házát, mely ma egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A községben az egyik utca, a helyi iskola és a művelődési ház is a nevét viseli. A hagyomány szerint a községből kivezető út eperfasorainak ültetéséről is ő rendelkezett.
Nevének eredete Tinnye nevének eredete még tisztázást igényel, de fennmaradt egy régi, tréfás anekdota, mely a falu nevét a dinnyéével rokonítja; ugyanaz az anekdota több másik, környező falu nevének eredetét is „megmagyarázza.”
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Bak Ferenc(független) 1994–1998: Dr. Bak Ferenc (független) 1998–2002: Dr. Bak Ferenc (független) 2002–2006: Dr. Bak Ferenc (független) 2006–2010: Dr. Bak Ferenc (független) 2010–2014: Dr. Bak Ferenc (független) 2014–2019: Krix Lajos Mihály(független) 2019–2024: Krix Lajos Mihály (független) 2024- : Nagy Jenő (független)
Országgyűlési képviselői Pest vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület,
2024 decemberétől: Pest vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület 2026-Bujdosó Andrea (Tisztelet és Szabadság Párt)
Korábbi ciklusokban
1990–1994: Szauter Rudolf (MDF) 1994–1998: Nikolits István (MSZP) 1998–2002: Frajna Imre (Fidesz) 2002–2006: Frajna Imre (Fidesz) 2006–2010: Gulyás Dénes (Fidesz-KDNP)https://static.valasztas.hu/dyn/pv10/outroot/vdin1/hu/14/154/jkv1.htmhttps://static.valasztas.hu/dyn/pv10/outroot/vdin1/hu/ejk1410.htm 2010–2014: Gulyás Dénes (Fidesz-KDNP) 2014–2018: Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 2018–2022: Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 2022–2026: Menczer Tamás (Fidesz-KDNP)
Tinnye díszpolgára
Tóth Jánosné Héregi Eszter (1936-2025) nyugdíjas tanítónő, aki 2023-ban nyerte el e címet a község 19. és 20. századi történelmének feldolgozásáért, ismeretterjesztő, helyi hagyományőrző munkája elismeréseként. Egykori pedagógusi munkája mellett dolgozott a művelődési házban és gondozta Tinnye helytörténeti gyűjteményét.
Tinnyei, vagy tinnyei kötődésű alkotók, művészek, értelmiségiek
Gajdó Delinke székelyföldi származású magyar színésznő. Bakos Kornélia operaénekes, mezzoszoprán. Lisztes László énekművész, (bariton) a Nemzeti Énekkar, korábban Állami Énekkar alapító tagjahttps://hagyomanyokhaza.hu/hu/node/6089, a piliscsabai Novi Cantores Vegyeskar karnagya. Császár Attila népzenész, az Eszterlánc zenekar vezetője Monostori Ferenc szobrászművész. Oláh Sándor fémszobrász, ötvösművész. Márton László József Attila-díjas magyar író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár. Petridisz Hrisztosz görög származású magyar színész, táncos, énekes. Varga Imre (költő). Márkus Barbarossa János magyar költő, író, hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező Dobai Bálint költő Benyák Zoltán író Szaniszló Judit nemezkészítő Borbás Dorka Ferenczy Noémi-díjas (2021) üvegtervező művész, designer Lukácsi László Ferenczy Noémi-díjas (2002), Prima Primissima díjas (2023) és Fujita-díjas magyar üvegszobrász, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Koós Viktor hangszerkészítő. Pokrócz Enikő középiskolai tanár, drámapedagógus, rendező. Gőgös Zsuzsanna zoológus. Tóth Gábor solymász. Fers Klára bábművész. Kladek Andráshttps://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=24928(PHD) nyugalmazott ezredes (Tinnye, 1946 december 11), a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 1997-től a vezérkar hadkiegészítési csoport főnökhelyetteseként felelt a sorozásos rendszer működéséért. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt kitüntetettje 2013-ban. Czene Zsuzsa néptáncpedagógus. Naszvadi István népi fafaragó. Czettliné Nagy Orsolya mézeskalácskészítő népi iparművész. Tuba Tóth Eszter bábkészítő, pedagógus. Pál József (Tinnye, 1952) országgyűlési képviselőjelölt, agrárközgazdász.
A település életében egykor fontos szerepet betöltő helyi, vagy helyi kötődésű személyek