Nótaszerzők Erdélyben – újkori lírai dalok, lényegében népies műdalok alkotói. Dalaikban felfedezhetők az új stílusú népdal sajátos jegyei, így a dallamépítkezésben a hosszabb sorokat, a hangzatfelbontást, a félhangokkal való színezést, a szokatlan hangközöket utánozzák. A mi vidékünkről származó nótaszerzők közül Balázs Árpád, Fráter Lóránd és Fráter Béla gyakorolt erőteljesebb hatást a romániai magyar nóták fejlődésére. Terjesztésükben fontos szerepe volt a cigányzenészeknek, a népszínműveknek és az olcsó kottakiadás hozzájárulása is jelentős. Tágabb értelemben a nótát a könnyűzene egyik válfajának tekinthetjük.
Nyomtatott nóta-kották és szövegek
1930-ban Szittya Horváth Lajos nótafüzetei váltottak ki heves vitát, négy évtizeddel később A Hét hasábjain bontakozott ki hosszabb lélegzetű párbeszéd a nótáról. A romániai magyar nóta képviselői az előadóművészekkel karöltve 1939-ben Kolozsvár székhellyel létrehozták a Nótaszerzők, Szövegírók és Előadóművészek Egyesületét.
A nyomtatásban megjelent nótairodalom gyakrabban említett szerzői városok szerint csoportosítva a következők:
Arad
Békefi Pál (Ha felszáll a titkos alkony. Serényi József szövegére, 1924)
Brassó
Ormai Poldi (Kiskertemből. 1920)
Kolozsvár
Platz János (Öt dal. 1924) Tárcza Bertalan (Tudom, hogy nem ír; Két magyar nóta. 1924) Turczinsky Kázmér (Muskátli virágok. 1926) Balogh Lajcsi (Pesti nóták. 1928)
Lugos
Szittya Horváth Lajos (Gondolj reám. Horváthné Somsay Erzsébet szövegére) Bánom, hogy megházasodtam Rózsás kertben jártam Sej! haj! harmatos a kukorica levele (1931)
Marosvásárhely
Dávid István Dalok Újabb dalok. Szabó Jenő verseire. (1924) Agyagási Károly (Erdélyi szomorú új dalok. 1927) Hat szomorú magyar népdal. (1928) Kiss Péter nótafüzetei (Három árva gyermek. 1934) Székely daloskönyv (1935, csak szövegeket tartalmaznak).
Nagyvárad
Krammer Ödön (Várlak, édes. 1920) Kálmán Andor (Ablakom, ablakom. é. n.) Lápossy Erzsébet
Sepsiszentgyörgy
Kelemenné Zathureczky Berta 79 műdala 12 füzetben
Székelykeresztúr Szittya Horváth Lajos (101 székely népdal. 1931; Csűrdöngölők. 1942)
Temesvár
Kálmán Andor (Fehér akác. 1920; Nótáskönyve. 1922) Czeglédy Gyula (Ha kérdeznek majd felőlem. Kálmán Andor szövegére. 1922) Madaras Gábor (Székely nóták. 1922; Újabb magyar dalok. 1923) Erőss Béla (Legújabb magyar dalai. 1923) Kalmár Tibor (Kedvelt magyar dalai. 1923) Sas Náci (Két legújabb magyar nótája. 1923) Szirmay Károly (Kincses magyar nóták. 1924). Ugyanitt évszám nélkül: Ányos Laci (Nem ragyog a csillag szebben) Barna Károly (Szeress te mást!) Mayer Jenő (Hej, haj, Lina. Veres Kálmán szövegére) Reményi Béla (Nem jönnek vissza már az évek) Révész Róbert (Két eredeti magyar dal) Váradi Zoltán (Jó estét, lányok) Vitos Pálné Eredeti magyar nótái
Zilah
Kelemen Sándor (Karácsonyi csokor. 1924)
Források
További információk
S. Nagy László: A magyar dal történeti fejlődése. Ellenzék, 1927. január 25. Szittya Horváth Lajos: Hozzászólás. Röpirat. Székelykeresztúr, 1930 Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Budapest, 1971 László Ferenc, Szabó Csaba, Rónai István, L. Bakk Anikó, Vermesy Péter, Horváth Tibor, Szenik Ilona: Harc a zenei anyanyelvért. Vita. A Hét Évkönyve. 1980. 57-86. Jagamas János: Miért nem népdal? Közli A népzene mikrokozmoszában. Tanulmánygyűjtemény. 1984. 57-154.
Kategória:Romániai magyar zenei élet Kategória:Erdély