Tiszavid község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Fekvése A megye északkeleti széle közelében helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján.
A szomszédos települések: észak felől Tiszaadony, északkelet felől (a már közvetlenül az ukrán határ mellett fekvő) Barabás, kelet felől Vámosatya, délkelet felől Tiszaszalka, délnyugat felől Gyüre, nyugat felől pedig Aranyosapáti.
A térség fontosabb települései közül Vásárosnamény 12,5, Tiszaadony 7, Tiszaszalka 2, Vámosatya 8, Gelénes pedig 10,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése Közúton csak két irányból érhető el, Tiszaadony vagy Tiszaszalka érintésével, a 4113-as úton.
Nevének eredete
A település nevének előtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínű, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt.
Története
Vid neve az oklevelekben 1298-ban tűnik fel először, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok(Márokpapi) ügyében.
1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait - melyeket Aba nemzetségbeli Omodeus és fiai foglaltak el - Apagyi Péter-nek adta.
1397 előtt Wassa István is birtokos volt itt, aki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és Wassa birtok volt. E Wassa István birtokos volt ekkor a Szörény vármegyében fekvő Szörénybalázsdon is.
Tiszavid 1978 és 1990 között a szomszédos Tiszaszalka része volt.Tiszavid története a KSH online helységnévtárában
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Petróczki Lajos (független) 1994–1998: Petróczki Lajos (független) 1998–2002: Petróczki Lajos (független) 2002–2006: Péter László (független) 2006–2010: Péter László (független) 2010–2014: Szűcs Bertalan (független) 2014–2019: Szűcs Bertalan (független) 2019–2024: Szűcs Bertalan (független) 2024– : Hamza-Elek Anita (független)
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 41,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 49,5%, görögkatolikus 3,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8% (14,8% nem válaszolt).Tiszavid Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, szerbnek és románnak (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 71,6% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 1,3% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).Tiszavid Helységnévtár
Nevezetességei Református temploma 1912-1913 között épült. Jegyzetek
Források Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 558)
Külső hivatkozások Tiszavid az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Bereg vármegye települései