Az északi menyhal (Molva molva) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe, ezen belül a Lotidae családjába tartozó faj.

A Molva halnem típusfaja.

Előfordulása Az elterjedési területének a nyugati része Grönland déli részétől Kanadáig tart, míg keleten Izlandtól délre Marokkóig és északra a Barents-tengerig nyúlik. A Földközi-tenger északnyugati részén is van állománya.

Megjelenése Általában 106 centiméter hosszú, de a 200 centiméteres hosszúságot is elérheti. Legfeljebb 45 kilogramm testtömegű. 90-100 centiméteresen számít felnőttnek. 63-65 csigolyája van. A felső állcsontja hosszabb, mint az állkapocscsont. Háti része vöröses, oldalai fokozatosan kifehérednek. Az ajkán levő tapogatószál hosszabb, mint a szem átmérője. Az első hátúszó elülső részén, fekete pont látható.

Életmódja A mérsékelt övi, tengeri, fenéklakó hal, amely 100-1000 méteres mélységekben él, azonban a legtöbbször, csak 100-400 méteres mélységekben tartózkodik. A köves tengerfenéket kedveli. Tápláléka halak (tőkehalfélék, heringfélék, lepényhalfélék), Homarus-fajok, fejlábúak és tengericsillagok. Legfeljebb 25 évig él.

Szaporodása Az ívási helyei: a Vizcayai-öböl, a Brit- és Feröer-szigetek környéke, valamint Izland déli vizei.

Felhasználása Az északi menyhal igen értékes az ipari mértékű halászat számára. A sporthorgászok is kedvelik. Frissen, fagyasztva, sózva, füstölve vagy szárítva árusítják. Sülve, főve fogyasztható.

Források Molva molva (Linnaeus, 1758) FishBase Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.

Kategória:Lotidae Kategória:Halfajok Kategória:Az Atlanti-óceán halai Kategória:Az Északi-tenger halai Kategória:A Földközi-tenger halai