bélyegkép|230px|balra|Megnyitó ünnepség Olympiában Az 1896. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékokat 1896. április 6. és 15. között rendezték meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.
1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjiosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett.https://www.olympic.org/news/four-titles-for-multi-talented-schuhmann
A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os „időközi olimpiai játékok”-at leszámítva egészen 2004-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba.
Részt vevő nemzetek bélyegkép|300px|Az 1896-os nyári olimpián részt vevő nemzetek bélyegkép|300px|A részt vevő nemzetek csapatlétszáma Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.
Olimpiai sportágak A játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:
Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon 50pxSportág, szakágEgyéniCsapatférfinőiférfinőivegyesösszesenatlétika12000012birkózás100001kerékpározás600006sportlövészet500005súlyemelésAz atlétikaverseny keretein belül.200002tenisz101002torna602008úszás400004vívás300003 Összesen40030043
Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.
Menetrend ● Megnyitó ünnepség ● Versenynap ● Döntő(k) ● Záró ünnepség
április 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Összesen Ünnepségek ● ● Atlétika5 5 1 5 16 Birkózás 1 1 Kerékpározás 1 3 1 1 6 Sportlövészet 1 3 1 6 Súlyemelés 2 2 Tenisz 2 2 Torna 6 2 8 Úszás 4 4 Vívás 2 1 3Összes aznapi döntő 5 9 1 9 8 13 2 1 0 0 Összesítés 5 14 15 24 32 45 47 48 48 48 48 április. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Összesen
A magyar csapat szereplése bélyegkép|jobbra|230px|Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok és első az úszás sportágban is
Éremtáblázat
(A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
1. 11 7 2 20 2. 10 17 19 46 3. 6 5 2 13 4. 5 4 2 11 5. 2 3 2 7 6. 2 1 3 6 7. 2 1 2 5 8. 2 0 0 2 9. 1 2 3 6 10. 1 2 0 3
Jegyzetek
Források
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
További információk
1896, Athén – az új kor hajnalán