A Koszmosz műholdak (cirill betűkkel: Космос) különféle célú műholdakból álló szovjet, majd orosz műhold-sorozat. A sorozat első műholdját 1962-ben indították. A sorozatban folyamatosan növekedett a felbocsátott űreszközök száma, 1970-től évente átlagban 70–80 indítást hajtottak végre. 2007-ig több mint 2400 műholdat indítottak Koszmosz elnevezéssel. A sorozat műholdjai között katonai és polgári célú műholdak egyaránt voltak. A szovjet katonai felderítő célú műholdak – pl. Zenyit felderítő műholdak – többségét Koszmosz néven indították.
Egyes kutatási célú műholdak, pl. a Metyeor, Foton és a Bion műholdaknál, valamint egyéb űreszközök kísérleti példányainál szintén használták a Koszmosz-sorozatjelzést. A Koszmosz műholdakat a bajkonuri és a Pleszeck űrrepülőtérről, valamint az 1980-as évek végéig a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről indították. A műholdak pályamagassága 150 kilométertől több tízezer kilométerig terjedt. Az indításokhoz különböző hordozórakétákat alkalmaztak. Leggyakrabban a Koszmosz hordozórakétát használták. A holdak tömege néhány kilogrammtól több tonnáig terjedt.
Kezdetek 1962. március 16-án juttatták pályára az első Koszmosz–1 műholdat.
thumb|250px|right|A Koszmosz–122 jelzéssel indított Metyeor műhold makettje
Vizsgálati programok A Föld és a Föld körüli tér átfogó vizsgálata: az ionoszféra különböző rétegeiben található töltött részecskék, elektronok és ionok sűrűségének vizsgálata, a Napból kiinduló részecskesugárzás (napszél) összetételének és energiaeloszlásának vizsgálata, a Földet körülvevő sugárzási övezetet alkotó részecskék minőségének és energiájának vizsgálata, az elsődleges kozmikus sugárzás összetételének és időbeli változásainak vizsgálata, a földmágneses erőtér vizsgálata a magasság, a földrajzi szélesség, az évszakos és napszakos változások feltárása, a Nap röntgen- és ibolyántúli sugárzásának vizsgálata; a sugárzási típusok más kozmikus forrásainak felderítése, a magas légkör gázrészecskéinek kémiai összetételének vizsgálata, a mikro-meteorok térbeli eloszlásának, ezen eloszlás időbeli változásának és az egyes részecskék energiájának vizsgálata, a legalsó légköri réteg, a troposzféra felhőképződési és időjárási jelenségeinek vizsgálata, geológiai és geofizikai kutatások végzése, biológiai (állati, növényi) kísérletek végzése űrkörülmények között, különféle technikai, technológiai kísérletek végrehajtása.
Kapcsolódó szócikkek Koszmosz műholdak listája (251–500)
Források
Dr. Bitó János – Sinka József – Utak a kozmoszba – 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó
További információk