Tornyiszentmiklós község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Fekvése Tornyiszentmiklós község Nyugat-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye délnyugati sarkában, a magyar-horvát-szlovén hármas határ közelében fekvő falu. Lentitől 15 kilométerre délre, Letenyétől hasonló távolságra északnyugatra található.
Az M70-es autópálya a község mellett halad el, lakott területén pedig a 7538-as út húzódik végig. Utóbbiból a központjában ágazik ki nyugat felé a 75 333-as út, ami Lendvaújfalu településrész főutcáját képezi, majd onnan továbbvezet az országhatárig és a határ túloldalán, a már Szlovéniához tartozó Pince területére érve 443-as számozással folytatódik, egészen Hársliget (Lipovci) településig.
Története Első ismert írásos említése 1239-ből származik, amikor a nevét Scenmiclos formában jegyezték fel.Goór Zoltán: Tornyiszentmiklós története 1239-2009 A régészeti kutatások szerint azonban a település területe már a rézkorban is lakott volt. A mai nevét viselő település 1937-ben jött létre, Kerkaszentmiklós és Lendvaújfalu egyesítésével.
1381-ben Tornyzenthmyklos néven említik. A XIV. század végétől a XVIII. század elejéig - kisebb megszakításokkal - földesúri bíróság székhelye is volt.
A két világháború között a község körjegyzőségként, országos vásártartásokkal a környék központja lett. Lakói 1940-től a kőolajbányászatban találtak munkát - a szomszéd Lovásziban. A trianoni békeszerződéssel meghúzott határ másik oldalán lévő Pincéből 1920-ig Tornyiszentmiklósra jártak a gyerekek iskolába. 1992-ben megnyitották a két falu közötti határállomást.
Idegen elnevezései Horvátul két neve van: a bottornyaiak Mikušnak, a muraszerdahelyi horvátok Sumiklušnak hívják.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szak László (független) 1994–1998: Szak László (független) 1998–2002: Szak László (független) 2002–2006: Szak László (független) 2006–2008: Szabó István (független) 2009–2010: Kovács Krisztián (független) 2010–2014: Völgyi Péter (független) 2014–2019: Végh László (független) 2019–2024: Bene Nándor (független) 2024– : Bene Nándor (független)
A településen 2009. február 15-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95%, horvát 0,7%, német 1,6%, szlovén 2,1%. A lakosok 74,9%-a római katolikusnak, 1,45% reformátusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,6% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% szlovénnek, 3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,7% volt római katolikus, 2% református, 0,4% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).Tornyiszentmiklós Helységnévtár
Nevezetességei
Az 1848-as forradalomban részt vevő helyiek emlékműve Első világháborús emlékmű Műemlék jellegű barokk, római katolikus templom, amely 1769-1774 között épült herceg Esterházy Miklós támogatásával A templom mellett felállított kőkereszt Kossuth Lajos emléktáblája A második világháborúban elesett katonák emlékhelye Szent Borbála szobra Szent Flórián szobra Millecentenáriumi emlékmű Szent Miklós fából faragott szobra Szent Kristóf fából faragott szobra Vadászkastély, végleges formáját az első világháború előtt nyerte elTörténet - Tornyiszentmiklósi Vadászkastély
Híres szülöttei
Konkoly István, szombathelyi megyés püspök Póka György, szombathelyi megyés püspök Szép Pál, Premontrei kanonok
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Tornyiszentmiklós az utazom.com honlapján Tornyiszentmiklós a tersegfejlesztes.hu oldalán
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései