Törtel

Törtel község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése Északon Abonnyal, keleten Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel, délen Kocsérral, Nagykőrössel, Nyársapáttal, nyugaton Cegléddel határos.

Megközelítése Törtel a főbb útvonalaktól távol helyezkedik el, központjában két, négy számjegyű út, a 4609-es és a 4611-es utak keresztezik egymást. Az előbbi Cegléddel, Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel és Tiszajenővel, utóbbi pedig Abonnyal és Nagykőrössel biztosít a településnek közúti összeköttetést. Közigazgatási határszélét egy rövid szakaszon érinti a 4613-as út is.

Vasútvonal nem érinti a települést, az innét legjobban megközelíthető vasútállomás Cegléd vasútállomása. Korábban ugyan keresztülhaladt rajta a Cegléd–Tiszajenő–Vezseny útvonalon közlekedő, keskeny nyomközű Ceglédi Gazdasági Vasút, de azt 1973-ban bezárták.

Földrajza A település környéke a Duna–Tisza közi homokhátság, s ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. Az ősi, kristályos kőzet másfélezer méter mélységben található meg, amely felett a földtörténeti középkor mészkő-képződményei helyezkednek el. Pleisztocén homok, félig kötött homokformák, kötöttebb barnatalaj, és a mélyebb részeken agyag, szik borítja a felszínt. Leghomokosabb része Besnyő és Nyilas, valamint Ludas. A szélhordta homokhátak között található meg az Asszony-, Lir-, Nagy-, Mankós-, Sék-, Czakó-, Mák-, Érsek-, Fekete- és Mantova-halom. A határ legmagasabb pontja, (103 m) a Besnyőben található. A határ többi részén 98 méter körül alakul a tengerszint feletti magasság.

Legjelentősebb élővize a nyugat-keleti irányban haladó Gerje. A déli részén a Nyilas-ér folyik, s a Kőrös-érrel egyesül. Számos mélyedés teszi változatossá a térszint, több vízállás keletkezett. A határnevek is erre utalnak: Nádas, Kákás, Vizjárás, Fehértó, Kákás-tó, Bozód-tó. A ludasi részen található az Árbóz-tó, amely átnyúlik a kőrösi határba.

Törtel jelenlegi területe magában foglalja Nyársapát egykori területéből Besnyőt és Nyilast (2748 ha). A területrendezés 1950-ben történt meg.

Története Törtel régi kun telep volt. Nevét a kun Törteltől vette, aki társaival 1290-ben részt vett IV. László király megölésében. Egy 1475-ből való oklevélben Törtelszállása néven említették. Ekkor a halasi székhez tartozott. 1531-ben Törtelt Werbőczy István nyerte királyi adományul. 1559-ben neve szerepelt a török kincstári fejadólajstromokban, ahol a budai livához tartozó községek között sorolták fel, 49 adóköteles házzal. 1690-ben pedig a kun puszták között írták össze. A 18. század elején a kunszentmiklósiak birtoka volt, akiktől csere útján Bábonyi Balogh Antal birtokába került, aki cserébe Bábonyt adta oda a kunszentmiklósiaknak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Balogh Márton, István és Sándor voltak a helység földesurai, 1830-ban pedig Tahy Károlynak is volt egy birtoka. 1843-ban a földesurai a Balogh, a Vida, a Markos, a Helmeczy, a Marton, a Tihanyi, a Fejér, a Tahy, a Fehérváry, a Liptay, és a Brezányi családok voltak, valamint Kőrös városa is. 1846-ban Fejérváry Miklós, özvegy Fejérváryné Csörgeő Amália, Budai András, Tahy Kálmán, Marton Károly, Lipthay József és neje Markos Mária és Fehér Lajos voltak földesurai. Törtel egyik földesura, Marton Károly, a 19. század elején egy 12 tagból álló cigánybandát tartott; ezektől a cigányoktól származtak az ország legkiválóbb zenészei; a Rácz, a Zsákai, a Czenke és Völgyi nevűek. A tagosítás már 1845-ben megtörtént.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 3629 lakosából 3627 magyar volt. Ebből 3249 római katolikus, 329 református volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tóth Ferenc (SZDSZ-ASZ) 1994–1998: Tóth Ferenc (független) 1998–2002: Tóth Ferenc (független) 2002–2006: Czeróczki János (független) 2006–2010: Czeróczki János (független) 2010–2014: Godó János (Fidesz) 2014–2019: Godó Tibor (független) 2019–2023: Godó Tibor (független) 2023–2024: Godó Tibor (független) 2024– : Godó János (Fidesz-KDNP)

A településen 2023. május 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület január 9-i feloszlása miatt. A választáson két polgármesterjelölt indult, akik közül a hivatalban lévő polgármester nyert. Külön érdekesség, hogy a 6 képviselői helyért szokatlanul sok, 19 fő indult.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 7,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,5% (26,4% nem nyilatkozott).Törtel Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,9% volt római katolikus, 6,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).Törtel Helységnévtár

Nevezetességei Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Római katolikus templomát – 1802-ben építették a temetőben talált gótikus templom köveinek felhasználásával. Klasszicista stílusban épült, 1837-ben szentelték fel. 1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt töltötte az éjszakát hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé és az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőjükként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törtelbe érkezett és egészen március 1-jéig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger Pálik István római katolikus plébánost elfogatta és gyalogosan Pestre kísértette, mert a templomban a császáriak a következő szövegű cédulákat találták: „Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat.” Március 1-jén Ottinger fölkerekedvén, Abonyba vonult, ahol Windisch-Grätz hadához csatlakozott. jobbra|bélyegkép|A Trianon-emlékmű 2000 augusztusában adták át a református templomot, kertjében Trianon-emlékmű látható. Millenniumi emlékpark Kulturális központ Patik horgásztó „Kákás” tanösvény „Kákás” horgásztó Gerje patak természetvédelmi terület

Nevezetes emberek Itt született Vida László (1770–1831) mecénás, színműíró, Pest vármegyei táblabíró Itt született 1903-ban Rideg Sándor író az itteni római katolikus temetőben nyugszik az 1852-ben elhunyt Helmeczy Mihály író, a Kisfaludy Társaság tagja, a nyelvújítás jelentős alakja, a Jelenkor szerkesztője, akire a Helmeczi Mihály út neve emlékeztet.

Források Borovszky Samu Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Jegyzetek

Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései